"Ekrem Kemál György egy magányos farkas, akivel nincs semmiféle kapcsolatunk"
– nyilatkozta a Heteknek Sárosi Viktor, a Magyar Népjóléti Szövetség (MNSZ) elnökhelyettese.
"Véleményem szerint a bombagyártással gyanúsított J. Géza egy magányos farkas,
aki nem volt tagja az általam vezetett Magyar Nemzeti Szabadságpártnak – állította
lapunknak Ekrem Kemál György, a párt elnöke, aki korábban a Kommunizmus Üldözötteinek
Szövetségét vezette. – Mi egyetlen rendezvényünkön sem toboroztunk bombagyárosokat,
és én J. Gézában sem egy bombakészítőt, hanem egy igazi magyartudatú, nemzetszolgáló
fiatalembert ismertem meg" – mondotta az elnök. Majd hozzátette: "Jó, hogy nem
robbantott fel bennünket a rendezvényeinken és azután." Ekrem Kemál szerint a gyanúsítottnál
talált robbantási szakkönyvek, illetve a munkahelyén lefoglalt robbanószerkezetek önmagukban
nem bizonyítékok. Szerinte akár provokáció is történhetett, azaz valaki be is
vihette az említett szerkezeteket a gyanúsított munkahelyére. A TV3 reggeli műsorában
pedig úgy vélekedett, hogy "Miközben a korrupció és a maffia, a külföldi és
hazai bűnszövetkezetek szövetsége szinte begyűrűzik (
) az államtitkári és
miniszteri bársonyszékek közé, addig a másik oldalon a rendőrség – eredményeket
kívánva felmutatni – nemzeti tudatú embereket, személyeket próbál üldözni
"
Garamvölgyi László, az ORFK sajtószóvivője lapunknak úgy nyilatkozott, hogy a hatályos
magyar büntetőeljárási törvény alapján elég az, ha valakinél bármilyen, a törvény
által tiltott, bűncselekmény elkövetésére alkalmatos eszközt találnak, mert ez önmagában
bizonyítéknak számít. Ami J. Géza kapcsolatrendszerét, illetve a korábbi robbantásokat
illeti, ez még nyomozás tárgyát képezi. A bizonyítási eljárás után előreláthatólag
"halmazati büntetés" várható, mivel a vád többrétű. Közveszélyes fenyegetésért
2–8 évig terjedő szabadságvesztéssel sújthatja a bíróság, de a lőszerrel,
illetve robbanószerrel való visszaélés ugyancsak bűncselekménynek minősül. A bíróság
döntésétől függ majd, hogy menynyit kap J. Géza.
Garamvölgyi elmondta, hogy Ekrem kijelentésével nem kíván vitatkozni, kijelentve: tény,
hogy elfogtak egy férfit, akinél robbanóanyagokat és fegyvereket találtak.
Szakértők szerint a "magányos farkas" logika úgy működik, hogy ha
valaki lebukik, mindent magára vállal annak érdekében, hogy a szervezet érintetlen
maradjon. Valószínűleg ezért lett öngyilkos mintegy két évvel ezelőtt a rendőrség
által tetten ért Rácz János is – szintén Ekrem Kemál György jó ismerőse –
akinek a lakásán uszító iratokat és különböző fegyvereket talált a rendőrség.
Ennek az ügynek a folytatásaként tartott házkutatást az akkori KBI (Központi Bűnüldözői
Igazgatóság) Ekrem Kemál otthonában és perbe fogta alkotmányos rend elleni
szervezkedés gyanúja miatt. Ez a per azóta sincs lezárva. (Rácz János egyébként a
TV3-ban elhangzottak szerint barátja volt J. Gézának is.)
A szélsőjobboldali szervezetek jelenleg is különböző "halmazállapotokban" működnek
hazánkban. Léteznek legális, illegális, illetve pártok által lefedett félillegális
csoportok, valamint ultraszélsőséges csoportok. Ezen kívül beszélhetünk még úgynevezett
alvó szervezetekről is, amelyek úgymond várják a megfelelő alkalmat arra, hogy
aktivizálódjanak. Ezeket kár lenne lebecsülni, hiszen a II. világháborúban hírhedtté
vált SS is sportegyletnek indult – mondotta lapunknak egy biztonságtechnikai szakértő.
Az Antall-kormány alatt a szélsőjobb karakteres megtestesítői voltak a skinheadek. Őket
fémjelzik az október 23-i, március 15-i atrocitások, mint például Göncz Árpád köztársasági
elnök kifütyülése. A Horn-kormányzat beköszöntével azonban szinte egyik pillanatról
a másikra eltűntek a közvélemény szemei elől, ezzel azonban nem szűntek meg létezni.
Az Orbán-kormányzat idejére a MIÉP parlamenti párt lett. A Szabó Albert féle MNSZ
iraki (arab) kapcsolatokra tett szert, a pártelnök jelenleg Ausztráliában jár, s utána
az Egyesült Államokba készül. A Györkös István féle MNA (Magyar Nemzeti Arcvonal)
szervezte ez év február 13-án a Becsület Napját a Budai Várban, ahol neonácik
vonultak fel, majd megjelentek a Viking klubban, s összeverekedtek a rendőrökkel. A
futball-huliganizmus kemény magját is antiszemita csoportok alkotják. Szakértőnk a félfasiszta
szervezetek közé sorolta be a Savaria Skins nev? mozgalmat, amely a szombathelyi sírgyalázás
során került reflektorfénybe, s megemlítette a "Hadapródok"-at, mint militarista
jelleg? szélsőjobboldali csoportot. Véleménye szerint azonban az e szervezetek által
fenyegetett intézmények erős önvédelemmel, elsőrangú információs hálózattal, szélsőjobboldali
csoportokba beépült, fizetett informátorokkal rendelkeznek.
Mi az a csőbomba?
A csőbomba a modern terrorizmus első számú eszköze. Olyan csőből áll,
amelynek belsejébe általában házilagosan készített puskaport, robbanóanyagot
tesznek, általában szegekkel és olyan anyagokkal kibélelve, amelyek a repeszhatás növelésére
szolgálnak. Ennek, vagyis a pusztítóerő növelésének érdekében sokszor a csövet
is több helyen befűrészelik, meggyengítik. A cső mindkét végét lezárják, egyik végébe
gyújtószerkezetet helyeznek el. Ez lehet időzített vagy távirányítású. A gyújtószerkezet
mozgásérzékelővel vagy fényérzékelővel is kapcsolatba hozható, ezért nem szabad
egy ilyen szerkezethez hozzányúlni, ha valaki esetleg valahol felfedezne egyet. A több
évvel ezelőtti, esztergomi "ketchupos" bomba például fényérzékelővel volt ellátva,
ám – szerencsére – olyan félhomályban nyitották ki avatatlan kezek, hogy a fényérzékelő
nem reagált, azaz a bomba nem robbant fel. Csőbomba észlelésekor tehát nem szabad a
szerkezetet megmozdítani, hanem értesíteni kell a legközelebbi biztonsági őrt (rendőrt),
aki megkezdi a terület minél gyorsabb kiürítését. Ilyenkor egy 300 méteres sugarú
körön kívülre irányítják az embereket, ezen a távolságon belül lehet egy csőbomba
veszélyes.
1999. 08. 28. (III/34)
