– Felfokozott a készülődés az őszi parlamenti munka megkezdése előtt. Az
embernek az az érzése, hogy a szokásosnál feszültebb a légkör a honatyák körében.
– Egyáltalán nem osztom a véleményét. Minden európai parlament életében a készülődés
felfokozott légkörben történik, hiszen ekkor kerül megvitatásra az ország jövő évi
költségvetése, valamint az adózással kapcsolatos törvények módosítása. Mi egy közös
kormányprogram alapján álltunk föl a Fidesszel. Ez nem jelenti azt, hogy nem kívánjuk
érvényesíteni mindenképpen a mi programunkat, érdekeinket.
– Éppen ez a "mindenképpen" való érdekérvényesítés ad bizonyos köröknek
alapot arra, hogy várhatóan komoly koalíciós feszültségek teremtődhetnek az őszi
ülések során.
– Ettől nem kell tartani, mert költségvetés kell az országnak, vidékfejlesztés
kell, kormánykoalícióra a kormányzáshoz szükség van. Így ennek tudatában véleményem
szerint a koalíción belül sorra megszületnek azok az értelmes kompromisszumok,
amelyek garantálják a biztos kormányzást. A három koalíciós partner munkáját Csúcs
László frakcióvezető-helyettes koordinálja majd, egyeztet a partnerekkel. Ez tavaly látványosan
sikeres volt, hiszen a miniszterelnök úr ezt a teljesítményt külön köszönte meg Csúcsnak.
Mindezekkel azonban nem azt akarom mondani, hogy viták nélkül és zökkenő mentesen
tudunk majd együtt dolgozni.
Ha már itt hajózunk a Dunán, akkor hadd éljek egy hasonlattal. Képzelje el, amikor a
gyerekek kint a parton homokvárat építenek. Majd jön egy-egy nagyobb hullám, és
mindig elmossa a várat, s a gyerekeknek újra kell kezdeniük az építését. Végül is
aztán sikerül. A kisgazda párt is ugyanilyen türelemmel és szívóssággal építi várait,
amit idő közben egy-egy politikai nagy hullám el-elmos, de a siker, az eredmény
biztos, hogy nem marad el. Mi értünk ahhoz, hogyan kell dagasztani vitorláinkat,
befogni a jó szeleket.
– Ön hogy ítéli meg a 413 milliárdos igényük esélyeit?
– Nem tudjuk elfogadni azt az álláspontot, hogy az agrár- és vidékfejlesztés
támogatása magában foglalja az oktatás, a művelődés és a többi tárca támogatását
is. Itt nem szabad zanzásítani. Tehát a pénzeket a minisztériumunkba kell csoportosítani.
Jelenleg egy háromfős bizottság: Boross Imre pénzügyi, Szabadi Béla közgazdasági
szakember és Csúcs László frakcióvezető-helyettes képviselők veszik nagyító alá
a költségvetési tervezetet azzal a szándékkal, hogy megtalálják annak a lehetőségét,
hogyan lehet azt a bizonyos hiányzó 160 milliárdot a vidékfejlesztésre átcsoportosítani.
– Torgyán József támogatja a főpolgármester metróépítési szándékait.
Ehhez milyen hozzáfűznivalója van?
– Itt van egy kis csúsztatás, ugyanis a miniszter úr nem "támogatja", hanem
elviekben egyetértünk a főváros közlekedésének fejlesztésével, amelyet komplex egészként
fogunk fel, amelynek csak egyik eleme a 4-es metró építése. Meglepő módon azzal nem
foglalkozik a média, hogy a Horn idejében az SZDSZ miért nem építette meg a 4-es metrót?
Hiszen mint ahogyan tudjuk, a Horn–Kuncze kormány első intézkedése a világkiállítás
lefújása volt, így jelentős betervezett milliárdok szabadultak föl, amit akár metróépítésre
is lehetett volna fordítani.
– Koalíciós feszültségek?
– Úgy vélem, semmiféle konfliktus nem jellemezte és nem jellemzi az FKgP és
koalíciós partnerei viszonyát. Ha megfigyelte, mi nem mentünk bele személyeskedő,
piti, adok-kapok párbeszédekbe. Pártunk politikailag nyugodt, életünket nem kísérik
botrányok, gazdasági visszaélések.
– Hogyan választják majd és ki lesz a köztársasági elnök?
– Alkotmánymódosításra már nincs lehetőség, ami azt jelenti, hogy a
parlament választja meg az elnököt. Mivel több mint nyolcvan képviselőnket léptettük
vissza annakidején, s ezért bukott meg a Horn-kormány, s így lett Orbán Viktor
miniszterelnök, ez azt jelenti, hogy a kisgazdák jelölhetnek köztársasági elnököt.
Az FKgP vezető testületei ezzel a jövő évben kezdenek majd komolyan foglalkozni, jóllehet
a párton belül nincs vita, hogy ki legyen a jelölt.
1999. 09. 04. (III/35)
