Október 12-én nyitotta meg kapuit az 51. Frankfurti Könyvvásár, amelynek idei díszvendége
Magyarország. A világ legnagyobb könyvvásárán 113 ország 6 ezer 600 kiállítója
mutatja be csaknem 400 ezer kiadványát, köztük 250 vadonatúj magyar kötetet. Mindezt
hat nap alatt körülbelül 300 ezer látogató tekintheti majd meg. A Süddeutsche
Zeitung irodalmi melléklete öt oldalt szentelt magyar íróknak, a Frankfurter
Allgemeine Zeitung pedig az első oldalon idézi Göncz Árpád megnyitóbeszédének
szavait. Az 5 ezer 300 négyzetméteres magyar csarnok egyben kiállítás is, amely a
magyar irodalom nagyjaitól kezdve a képzőművészeten át egészen a modernkori tudományokig
hazánk történelmének legnagyobb értékeit vonultatja fel. A magyar részvételt érintő
körülbelül 1 milliárd forintos költségvetés egy részét a német rendező finanszírozta.
A Die Presse cím? konzervatív bécsi lap tudósításában megállapítja, hogy az esemény
megnyitása előtt felszínre törtek az urbánus és a népies írók között feszülő
ellentétek. Ennek alátámasztására Gyurkovics Tibort említi, aki egy vele készült
interjúban bizonytalanságának adott hangot atekintetben, hogy az ezeréves születésnapját
ünneplő keresztény Magyarországot nem a körülményekre utaló művek képviselik a
nemzetközi porondon. A beszámoló szerint a MIÉP-hez közel álló írok folytatnak
propaganda– hadjáratot a részvételi lista összeállításával kapcsolatban. Rüdiger
Waschenbart, a könyvvásár szóvivője kijelentette: A Frankfurti Könyvvásár vezetősége
elítéli a magyar írók egy csoportja ellen intézett antiszemita sajtótámadást, és
egyértelműen elhatárolja magát a kirekesztést célzó kategorizálásoktól. Hasonlóképpen
cselekedett Prőhle Gergely államtitkár is, aki a kiállítás helyszínén újságírók
előtt határolta el magát Csurka István kijelentéseitől.
Széchenyi Ágnes irodalomtörténész - aki A válasz cím? népi vonalas folyóirat háború
előtti korszakának elemzéséről írt könyvet - lapunknak a történtekre reagálva
elmondta, hogy a kiállítás nagyban igényelte a zsidó témájú írásokat, ennek oka
pedig egész egyszerűen a magyar és a német nemzet közös múltja miatt érzett bűnbánat.
Csurka antiszemita kijelentéseire a legkülönfélébb lapokban reagáló cikkek mögött
a MIÉP elnöke – mint újságjában fejtegeti – a "globalizmus, és annak középpontjába
állított Izrael" által fenntartott "évtizedek óta tartó véleményterrornak, az
Európa népei és benne különösen a magyarság uralom alatt tartásának kíméletlenségét,
kegyetlenségét, zsarnoki voltát, és most először sok év, évtized után a gyengeségét
és közelgő végét" vélte beigazolódni.
"Csurka megnyilvánulásai aggasztóak, mindazáltal nem hisztérikusan, hanem higgadtan
kell rájuk reagálni: ez az írástudók felelőssége. A szélsőjobb kijelentéseit úgy
látszik a törvényhozás tolerálja, erkölcsileg azoban elítéljük és megvetjük
azokat" – mondta az irodalom–történésznő.
1999. 10. 16. (III/41)
