A nagy port kavart riport szerint a Fidesz több cégének szerepe volt Orbán Viktor
miniszterelnök családjának privatizációs ügyleteiben, gazdasági vállalkozásaiban
és anyagi felemelkedésében. A Fidesz helyreigazítási kérelme alapvetően arra épült,
hogy a lap megnevezése szerinti "Fidesz-cégek" nem léteznek. Az Élet és Irodalom
munkatársai viszont kijelentették: ők Fidesz–közeli cégekről írtak, de két
esetben – pontatlanság miatt – elmaradt a "közeli" kifejezés. Mivel a
perrendtartás szabályai szerint a bíróság csak a felperes által vitatott állításokkal
foglalkozik, a tárgyaláson nem kerültek szóba a cikk érdemi kijelentései. A bíróság
első fokú ítéletében kimondta: valótlan állítás az, hogy a Fidesznek több cége
van, ebből fakadóan az is, hogy a párt cégei szerepet vállaltak a pártelnök családjának
privatizációs tranzakcióiban. Várhegyi Attila, a Fidesz Országos Választmányának
elnöke az MTI-nek kijelentette: A bíróság ítélete világos cáfolatát adja mind a
miniszterelnökkel, mind a Fidesz más vezetőivel, mind a Fidesz egészével szemben az
Élet és Irodalomban megfogalmazott vádaskodásnak. Kovács Zoltán ezzel szemben úgy véli,
hogy ha a Fidesz érdemben akarta volna cáfolni a riport állításait, akkor azt a
mondatot támadja meg, amely szerint a Fidesz-székház eladásából származó pénzek
áttételeken keresztül Orbán Viktor édesapjának bányavállalkozásába jutottak.
"Én ezt úgy értelmezem – és a világon mindenhol úgy értelmezik –, hogy amit
nem tesznek per tárgyává, azt nem vitatják" – tette hozzá lapunk kérdésére a főszerkesztő.
1999. 10. 16. (III/41)
