Az IM nyilatkozata szerint az ősz beköszöntével több, titkos információ szerzésére
feljogosított szervezet tájékoztatta a büntetés-végrehajtás országos parancsnokát,
hogy a fogva tartottak egyes csoportjai október 23-a körül az intézkedések szigorítása,
illetve az általuk várt közkegyelem elmaradása miatt nyílt ellenszegülést, demonstrációt
terveznek. Az információk szerint az elítéltek több büntetés-végrehajtási intézetben
tiltott tárgyakat (kések, mobiltelefon, stb.) rejtegettek, és egy összehangolt zendülésre
készültek.
A helyzet kezelésére a büntetés-végrehajtási szervek a rendőrökkel, határőrökkel,
vám- és pénzügyőrökkel, tűzoltókkal együttműködve, titkosszolgálati eszközöket
is igénybe véve akcióba léptek. A rendvédelmi szervek tagjai bejárták az intézeteket,
gyakorlatokat tartottak és fokozott ellenőrzéseket hajtottak végre. A razziák során
a raboknál kábítószert, késeket, nuncsakut vagy éppen kézkrémes dobozba beépített
rádiótelefont találtak. Kalocsán fűrészlapot, kihegyezett acéldarabot, fojtásra
alkalmas eszközt leltek fel a fürkésző szemek, Szegeden pedig egy életfogytiglanra ítélt
rabnál bukkantak acélpengéj? késre.
Minderről az Igazságügyi Minisztérium (IM) közleményben adott tájékoztatást a héten,
de Dávid Ibolya múlt pénteken a Népszabadságnak nyilatkozva már beszélt az akcióról,
illetve annak eredményeiről.
Vastagh Pál, volt igazságügyminiszter szerint a fenti, az IM által közleményében közzétett
információk nem alapozzák meg a börtönlázadásra való felkészülés tényét. "Egy
rendszeres ellenőrzés során körülbelül ugyanenynyi mobiltelefont, szúró-vágó
eszközt találnak a fogvatartottaknál. A bejelentés időpontja is sok kérdésre ad
okot, hiszen ha október 23-ára esett volna a lázadás, akkor miért csak november 7-én
teszik közzé a sajtóban. Mindezek a jelek arra utalnak, hogy ezek az igazságügyi tárca
pszichikai előkészítő akciójába tartoznak: így próbálják a társadalommal
elfogadtatni a büntetés-végrehajtás tervezett szigorítását" – adott hangot kétségeinek
lapunknak nyilatkozva Vastagh Pál.
Dr. Kövér Ágnes, az Országos Kriminológiai és Kriminalisztikai Intézet tudományos
munkatársa a Heteknek elmondta: a szigorú tilalmak ellenére mégsem szokatlan, hogy
tiltott holmik kerülnek be a rácsok mögé. A szakértő szerint csak ebből nem lehet
teljes bizonyossággal arra következtetni, hogy a rabok lázadásra készülhetnek. "A
börtönlázadás egyébként mindig egy öngyilkos akció, aminek a hátterében a reménytelenség,
a minden áron való szabadulás áll. A rabok állandóan reménykednek a csodában, tehát
egy elmaradt amnesztia nagyon frusztrálttá teheti őket." – mondta a szakértő, aki
ezért elképzelhetőnek tartja, hogy valóban voltak ilyen jelleg? előkészületek az
elmaradt kegyelem miatt. Kövér Ágnes a lázadás büntetőjogi következményeiről szólva
elmondta: a fogolyzendülés a BTK szerint 1-5 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő,
sőt maga az erre való előkészület is bűncselekménynek minősül. Kövér Ágnes
szerint egyébként büntetés-végrehajtási intézkedések szigorítása, például az
enyhébb ítélet-végrehajtás lehetőségének eltörlése nem szükséges, a felmerülő
problémákat más úton kell és lehet megoldani.
Bujáki Ildikótól a BV sajtószóvivőjétől megtudtuk: az illetékesek nem csupán a
lefoglalt tárgyak alapján gondoltak a zendülés lehetőségére. Mint mondta, a
rendelkezésre álló adatok egy, – több intézet között – a rabok által összehangolt
akcióra engedtek következtetni. A lázadás volumenére vonatkozóan a szóvivő
elmondta: négy büntetés-végrehajtási intézetben mintegy tizenöt elítélt került a
rendvédelmi szervek látókörébe. "A dolog egy kissé fel lett tupírozva, de talán
ez a téma sajátossága miatt érthető is, hiszen 1990 óta nem volt példa börtönlázadásra"
– mondta szóvivő. Arra a kérdésre, hogy Dávid Ibolya miért hozta nyilvánosságra
ezeket az információkat, Bujáki nem kívánt válaszolni.
"Nem hinném, hogy a rabok lázadásra készültek volna az elmaradt milleneumi
amnesztia miatt. A razziák és a kommandósgyakorlatok inkább erődemonstrációk
voltak, amelyek üzenete egyértelm? mind az elítéltek mind a közvélemény felé"
– mondta a Heteknek az ELTE Büntetőeljárás-jogi Tanszékének vezetője. Kabódi
Csaba szerint a rabok ebből leszűrhették, hogy a zendüléssel még próbálkozni sem
érdemes, a társadalom előtt pedig igazolva van a büntetés-végrehajtási intézkedések
tervezett szigorítása.
1999. 11. 13. (III/45)
