Miniszterként évi 360 milliárd forint sorsáról dönt, köztársasági elnökként
legfeljebb a "töltőtolla fölött diszponálhatna", és Torgyán pontosan tudja, mi
a különbség a kettő között – nyilatkozta lapunknak Tőkéczki László politológus.
A szakember egyébként úgy véli: komolyan kell venni a kisgazda elnök azon kijelentéseit,
melyek szerint nem kíván felhagyni a pártpolitizálással, vagyis nem lesz köztársasági
elnök. (Bár az alkotmány értelmében a köztársasági elnök nem köteles megszüntetni
párttagságát, a szokásjog szerint "illik" megtennie ezt a lépést.) Ezt a feltételezést
erősíti az a tény is, hogy Torgyán nem "nevelt ki" erőskez? utódot maga
helyett, hiszen két dudás nem fér el egy kisgazdapártban.
Arra a kérdésre, hogy mi magyarázza azokat a kisgazdapárti kijelentéseket, melyek időről
időre emlékeztetik a közvéleményt az FKgP elnökjelölési jogára (a Fidesszel kötött
koalíciós szerződés értelmében), valamint arra, hogy a posztra egyedül Torgyánt
tartják alkalmasnak, Tőkéczki elmondta: egyes kisgazda politikusok "szívesen tolnák
Torgyánt a köztársasági székbe", hogy saját előmenetelüket segítsék elő; ezek
a nyilatkozatok tőlük származnak.
"Tolongás van mögötte, hogy helyettesítsék a kisgazdapártban" – osztja a fenti
véleményt Simon János politológus, és hozzáteszi: Torgyán József egymaga fog dönteni,
és keresztülviszi a pártban azt a koncepciót, amit helyesnek tart.
Más vélemények szerint a kérdés hónapok óta tartó "lebegtetése" Torgyán
stratégiája szerint zajlik, és arra irányul, hogy a kisgazdák a lehető legjobb
alkupozícióba kerüljenek a Fidesszel szemben – cserébe Torgyán nem-jelöléséért.
További fontos érv Torgyán államfővé választásával szemben, hogy a kisgazda elnök
évek óta stabilan tartja második-harmadik helyét a politikusok népszerűségi listáján
– hátulról.
"Nem fog belemenni egy kétesélyes helyzetbe" – mondta a Heteknek Szoboszlay György
politológus. "A kérdés csak az, milyen árat kér azért, hogy a kisgazda országos választmány
ne őt jelölje köztársasági elnöknek" – tette hozzá.
Mindezek ellenére egyes sajtóorgánumokban arról értekeztek, hogy a kisgazdák az
utolsó pillanatban mégis Torgyánt jelölik államfőnek. E cikkek szerint a kivárásnak
az az oka, hogy ameddig nincs hivatalos jelölt, addig az ellenzéki sajtónak sincs kit támadnia.
Tőkéczki László szerint ez a gondolatmenet két szempontból sem helytálló: egyrészt
azért, mert Torgyán Józsefről mindent tudunk, ,,élete nyitott könyv", másrészt
azért, mert egy magára valamit is adó politikus nem a sajtótól teszi függővé döntéseit.
2000. 01. 29. (IV/5)
