Deutsch Tamás fideszes sportminiszter és Szabó Zoltán, Budapest VII. kerületének
szocialista polgármestere a napokban közösen fát ültetett. Közös ügyek, ritka
pillanatok Fotó: Vörös Szilárd
Lapzártánkig nem született megállapodás a legfőbb ügyész és a parlament elnöke
között abban a kérdésben, hogy Györgyi meddig marad hivatalában. A legfőbb ügyész
jelezte: Áder Jánossal közösen döntik majd el, hogy a hathavi lemondási idő előtt
távozik-e posztjáról, egyértelművé tette azonban, hogy e döntést nem áll szándékában
elhamarkodni. Györgyi továbbra is tartja magát hétfői nyilatkozatához, amelyben
kifejezte, hogy döntését nem kívánja indokolni. A valódi okok ismeretével rajta kívül
egyedül Áder rendelkezik, aki becsületszavát adta, hogy senkinek sem nyilatkozik.
Lemondása még munkatársait is váratlanul érte, akik a szokásos heti megbeszélés
alatt értesültek főnöküktől arról, hogy nemsokára valószínűleg Polt Péter
emberi jogi ombudsman-helyettes utasításait kell, hogy kövessék. Polt cáfolta, hogy
hivatalos felkérést kapott volna, ugyanakkor annak lehetőségétől nem zárkózott el,
hogy a jövőben elfogadná azt.
A legtöbb találgatásra egyébiránt az adott okot, hogy a legfőbb ügyész írásbeli
lemondása – túl a korábbi, nem hivatalos fórumokon elhangzott bejelentéseken –
mind a házelnökkel, mind pedig a köztársasági elnökkel folytatott múlt heti megbeszéléseken
készen állt már. Egyes feltételezések szerint a kivárás hátterében egyezkedés
rejlik, melynek értelmében Györgyi alkotmánybírói minőségben tevékenykedne tovább.
A jelenleg teljes létszámmal működő Alkotmánybíróság soraiban az üresedés úgy
állna elő, hogy annak elnöke, Németh János örökölné Göncz Árpád székét, a köztársasági
elnökségről lemondó Torgyán Józsefet pedig még egy minisztérium fölötti diszponálás
joga kártalanítaná.
Kónya Imre ügyvéd, rendszerváltó politikus úgy látja, hogy Györgyi azért nem kívánta
megindokolni döntését, mert ki akart maradni a politikai harcokból, ami persze a mai
politikai légkörben nem sikerülhetett neki. Szerinte ebben a ciklusban lényegesen
merevebb a szembenállás a kormányzó oldal és az ellenzék között, mint volt korábban.
Mivel ez az egész politikai és közéletet áthatja, nagyon nehéz megőrizni azt a
politika felett állást, amely eddig jellemezte a legfőbb ügyész munkáját. Az első
jelentősebb figyelmeztetés a Juszt-üggyel kapcsolatban az ellenzéknek nem tetsző döntése
nyomán kibontakozott politikai vihar volt, a másik a mostani állásfoglalás, amelyet
az ellenzék ünneplése közepette a kormányzó oldal nem vett figyelembe. Györgyi valószínűleg
konstatálta, hogy a jelenlegi politikai helyzetben veszélybe kerülhet az az általános
elismertség, amelyet 10 év alatt kivívott magának – tette hozzá Kónya.
Szabó András nyugalmazott alkotmánybíró szerint Györgyi médiatörvénnyel
kapcsolatos álláspontja abszolút korrekt volt. "Annak az alapvető alkotmányjogi követelménynek,
hogy a híradás, az információ kiegyensúlyozott és tárgyilagos legyen, nyilvánvaló,
hogy egy féloldalú kuratórium nem tud megfelelni. Tehát ha eljárásjogi hibát nem is
vétett volna az Országgyűlés elnöke, az eredmény akkor is alkotmány- és törvényellenes,
mert ez a kuratórium a mai felállásában nem képes betölteni azt az alkotmányjogi
szerepet, amit a törvény neki szánt" – fejtette ki Szabó. Megítélése szerint a
jogásztársadalom nagy része érzékeli "a Fidesz vezette kormánynak azon politizáló
stílusát, hogy az alkotmányosság határain ugrál". Egy jogállamban előfordulhatnak
jogsértések, fontos lenne azonban, hogy legalább a hatalmi szervek visszafogják
magukat – mondta végül Szabó András.
A probléma jelzi a parlament és az ügyészség közötti együttműködés hiányát
– mondta el kérdésünkre Takács Albert alkotmányjogász, majd kifejtette, hogy a
magyar ügyészségek fajsúlyosabbak, mint ahogy az Európában szokásos, ugyanis a
nyugat-európai gyakorlatban a kormány alá vannak rendelve, és csupán nyomozó hatóságok,
így kisebb nyilvánossággal és presztízzsel rendelkeznek. Györgyi egy folyamatos
politikai nyomásnak állt ellene, amikor az Országgyűlés támogatását elvesztve továbbra
sem járult hozzá, hogy az ügyészséget a kormány alá rendeljék – tette hozzá az
alkotmányjogász.
2000. 03. 11. (IV/11)
