Nagy Tamás, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége
(MOSZ) elnökének hétfői sajtótájékoztatója indította el a szócsatát, amikor is
bejelentette: befejezettnek tekintik a szakminisztérium és a szolnoki gazdaküldöttség
közötti tárgyalássorozatot, mert a Torgyán vezette minisztérium nem teljesítette a
tavaly ősszel tett ígéreteit.
Mint írtunk róla, tavaly szeptemberben viharos szóváltásra került sor a Torgyán József
vezette földművelésügyi tárca és a gazdák küldöttsége között, akik már akkor
is útlezárásokkal és nyíltszíni tüntetésekkel fenyegettek. Az akkor megkötött
megállapodás két legfontosabb sarokpontja a reorganizációs csomagprogram és az értékesítés
biztonságát jelentő államilag garantált felvásárlási ár megszabása volt. Nagy
Tamás szerint ígéretszegő módon, az akkor szerződésbe foglaltakkal szemben, aminek
segítségével 130 milliárd forintnyi adósságtól lehetett volna megszabadítani a
gazdákat, csak 35 milliárd forintnyi összeget sikerült realizálni. Ráadásul az
intervenciós árakat sem hirdette meg tárca – jelenleg a tejnek a felvásárlási ára
ismert csupán–, aminek ismerete nélkül a termelők nem tudnak a jövő évi termésre
szerződést kötni, nem tudják, mit érdemes vetni.
Március utolsó napjaiban ül össze a Karsai József által vezetett demonstrációs
bizottság. A búzaégetéseiről ismertté vált békési gazda a Heteknek azt
nyilatkozta: március 30-án döntik el, hogy mely utakat és hidakat zárják le, mert áprilisban
mindenképpen sor kerül a demonstrációra.
A minisztérium sajtóközlemény útján szögezte le, hogy a szerződés rájuk vonatkozó
részét időarányosan teljesítették. Szerintük a dokumentum azt is rögzíti, hogy
mindezt a 2000. évi állami költségvetés függvényében kell megvalósítani, és ezt
az aláíró szervezetek akkor tudomásul vették. Kisgazda vélemények szerint a MOSZ
sajtótájékoztatója, valamint korábban Torgyán József ellen az úgynevezett
SAPARD-programmal, illetve a költségvetésből hiányzó 10 milliárd forinttal
kapcsolatban indított "hadjáratnak" időzítése határozott, jelentős politikai célokat
sejtet. Zsikla Győző, az egykori METÉSZ-mozgalom – e szervezet zárta le az utakat a
gazdákkal 1997-ben – egyik vezetője, ma kisgazda országgyűlési képviselő szerint:
lelki állapotuktól függően a gazdákat sikerrel lehet befolyásolni egy tüntetésen
való részvételre. Jelen helyzetben a MOSZ kihasználja a belvíz által okozott károk
pszichikai terhét, illetve a MiZo Rt. körüli botrányokat. Zsikla az akció politikai háttereként
az időközi választásokat jelölte meg, hiszen két körzetben a kormánypártokat a
Kisgazdapárt jelöltjei képviselik.
Orosz Sándor, a mezőgazdasági bizottság szocialista alelnöke szerint a helyzet még
jelen pillanatban sem visszafordíthatatlan, hiszen ha a minisztérium összehívná a
nemzeti agrárkerekasztalt, gyors intézkedésekkel, illetve a pótköltségvetés gyors
beterjesztésével el lehetne kerülni a demonstrációt.
Szakmai szempontok alapján valószínűsíthető, hogy mindhárom kérdésben történtek
hibák, ám az időzítés, valamint Torgyán József kizárólagos felelőssé tétele
– hiszen a kormány is jóváhagyta és támogatja tevékenységét – már nem vall a
MOSZ eddigi szakmai munkájára. Sokkal jobban hasonlít egy politikai érdek megjelenítéséhez.
A MOSZ főleg múltjából fakadóan eddig mint MSZP-közeli érdekképviselet volt
ismert. Nagy Tamás azonban politikai szereplései kapcsán igyekezett elhatárolódni a
baloldaltól, és mint az Agrárszövetség egykori elnöke jó kapcsolatokat ápolt a
Fidesz vezetőivel is. Vannak, akik sejteni engedik: a Torgyán József ellen indított
akció mindkét nagy pártnak szolgálatot tehet.
2000. 03. 25. (IV/13)
