Gond a rasszizmus Magyarországon

Magyarország az elsők között fogadta el a nemzeti kisebbségek védelméről
szóló Keretszerződést és a regionális és kisebbségi nyelvek európai chartáját,
emellett több olyan nemzetközi szerződést ratifikált, amelyek a rasszizmus elleni
küzdelem jegyében születtek – állítja a dokumentum, felhívva a figyelmet arra,
hogy mindennek dacára számos esetben előfordul, hogy a magyar hatóságok "nem minden
esetben hajlandóak elismerni a támadások rasszista vagy antiszemita indíttatását"
az ilyen jelleg? erőszakos cselekmények megítélésekor.

Az ECRI megállapítja: a jelenlegi parlament egyes tagjai "nyíltan nacionalista"
hangnemben beszélnek, és "kódoltan antiszemita vagy idegengyűlölő kifejezéseket
használnak". Létezik továbbá egyfajta burkolt antiszemitizmus is a média és a
társadalom bizonyos szektoraiban.

A dokumentum végén a "Különösen aggasztó problémák" cím? fejezet a romákkal
szemben az oktatás és a foglalkoztatás terén megnyilatkozó diszkriminációt és a
külföldiek helyzetét elemzi, majd kitér az illegális bevándorlók
elszállásolására szánt intézményekben uralkodó viszonyokra, melyek esetenként a
fogdára emlékeztették a bizottság tagjait.

Kósáné Kovács Magda, a parlament emberi jogi bizottságának szocialista elnöke, aki
személyesen is találkozott a magyar jelentést készítő bizottság tagjaival, lapunk
kérdésére elmondta, hogy a jelentésben található, meglehetősen sok elmarasztaló
megállapítás nem előítéleteken, hanem az itt szerzett tényanyagon alapszik.

"A bizottság az antiszemitizmust kevésbé veszélyesnek minősíti Magyarországon,
mint a rasszizmust, amely nagyobb tömeget fenyeget. Elmarasztaló az idegengyűlölettel
kapcsolatban is, de mivel Magyarországon viszonylag kevés idegen él, ennek a
társadalmi veszélyességét nem ítéli meg annyira élesen. Az antiszemitizmusról
szóló nagyon tanulságos megállapítása azt jelenti, hogy – ha úgy tetszik – az
antiszemitizmus felülről kezd újra terjedni, és az a veszély fenyeget, hogy újra
közvéleményi tényezővé válik." – tette hozzá az elnökasszony.

Répássy Róbert, a Fidesz frakcióvezető-helyettese, a párt jogi kabinetjének
vezetője nem tartja valószínűnek, hogy az alkotmányügyi bizottság napirendjére
tűzi a dokumentum megtárgyalását, hiszen – mint mondja – ez eddig nem volt
gyakorlat. "Nem hangsúlyoznám túl egy nemzetközi szervezet jelentésének
nyilvánosságra hozatalát, hiszen ezzel a kérdéskörrel kapcsolatos jelenségeket mi,
magyar politikusok is tapasztaljuk" - érvelt a politikus.

A dokumentum több minisztérium hatáskörébe tartozó jelenséggel is foglalkozik,
kérdéseinkre azonban a hivatalos fordítás elkészülte előtt nem kívántak érdemben
válaszolni.