A magyar szülőképes nők átlag 1,3 gyermeket hoznak világra, ami a halálozások
nagy száma mellett reprodukcióra sem elég – mutat rá a népesedési válság legfőbb
okára a Cseh-Szombathy László akadémikus vezetésével, Orbán Viktor miniszterelnök
felkérésére készített tanulmány. Bár a felmérések szerint mi magyarok szívesebben
vállalunk gyerekeket, mint európai szomszédaink, és a legtöbben a kétgyermekes családot
tartják ideálisnak, a gyakorlatban mégis a családok egyharmada gyermektelen, egyharmadában
pedig csak egyetlen gyermeket nevelnek.
Ennek a látszólagos ellentmondásnak az oka Tóth Pál Péter, az MTA demográfiai
bizottságának elnöke szerint az, hogy a magyar viszonyok között a gyermekvállalás
gyakran a szegénység vállalásával jár együtt. A szakértő a Heteknek kifejtette:
meg kell keresni azokat a módszereket, amelyekkel jelentősen segítenék a gyermekeket vállaló
családokat, de – mint mondja – ez már a politikusok dolga. Ugyanez vonatkozik az egészségügyi
helyzet javítására is, amelynek célja a születéskor várható élettartam jelenlegi
65 évről, a jobban hangzó 80 évre való növelése.
A harmadik terület, amelyen a szakértők szerint jelentős változtatásokat kellene
eszközölni, a bevándorlás. "Ha csak ezzel a módszerrel igyekeznénk javítani a népesség
fogyásán, akkor mintegy 1,8 millió külföldi azonnali betelepítésére lenne szükség.
Ez természetesen lehetetlen" – mondta Tóth Pál Péter, aki hangsúlyozta: a kívánt
cél a három terület folyamatos és párhuzamos javítása lenne. Tehát, ha egy szülőképes
nő átlag 1,9 gyereket vállalna, a születéskor várható élettartam 80 év lenne,
illetve évi 13-14 ezer bevándorlót tudnánk befogadni, akkor elkerülhető lenne a népesség
egyre gyorsabb fogyása.
A három terület közül a legkényesebb téma minden bizonnyal a bevándorlás, hiszen a
Központi Statisztikai Hivatal által nemrégiben készített jelentés szerint a magyar
polgárok negyven százaléka komoly ellenérzésekkel viseltetik az idegenekkel szemben.
"A társadalom közép-, illetve alsó középosztályába tartozók jelentős fenyegetést
látnak az újonnan érkezőkben, akik kiszolgáltatott helyzetüknél fogva ideális tárgyai
lehetnek annak a bűnbakképző mechanizmusnak, ami ma Magyarországon működik" –
magyarázza a fenti adatot Dessewffy Tibor szociológus. A szakértő szerint más kutatások
is azt mutatják, hogy az utóbbi tíz évben lényegesen megnövekedett idegenellenesség
legfőbb oka az, hogy a rendszerváltás nyomán a társadalom széles körében félelmek
és frusztrációk alakultak ki, és ez csapódik le az idegengyűlöletben.
Dessewffy ugyanakkor megjegyzi: közgazdaságilag bizonyított tény, hogy egy adott társadalom
mindig profitál a bevándorlásból. A bevándorlók keményen dolgoznak, elvégeznek
olyan munkát, amit mások nem. A hazánkban hagyományosnak mondható monokulturális
felfogással szemben ami még a magyarságon belüli másságot sem tolerálja – a
szakember szerint a bevándorlási politika javítása üdvözlendő szándék.
A témával foglalkozó szakemberek szerint elsősorban a határon túli magyarság bevándorlását
kellene elősegíteni, másodsorban pedig olyan képesítéssel rendelkező külföldiekét,
akiknek szaktudására hazánkban szükség van. Ilyen terület egyebek mellett az
informatika, amely nagyon sok, magasan kvalifikált munkaerőt lenne képes
foglalkoztatni.
Tökfejek, boszorkányok, szellemek és csontvázak: honnan ered a Halloween valójában?
Több ezer éves hagyományokból épül fel a pogány szelleműző ünnep »
‘56 egy párizsi gyermek szemével
Külföldön is hatalmas izgalommal követték az akkori eseményeket »
Újév, rettenetes napok és a bűnbánat ereje
A rós hásánát követő időszak a önvizsgálat, bűnbánat, bűnvallás és a megtérés ideje »
Tökfejek, boszorkányok, szellemek és csontvázak: honnan ered a Halloween valójában?
Több ezer éves hagyományokból épül fel a pogány szelleműző ünnep »
‘56 egy párizsi gyermek szemével
Külföldön is hatalmas izgalommal követték az akkori eseményeket »
Újév, rettenetes napok és a bűnbánat ereje
A rós hásánát követő időszak a önvizsgálat, bűnbánat, bűnvallás és a megtérés ideje »
2000. 03. 11. (IV/11)
