Csúcs László, a kisgazdapárt frakcióvezető-helyettese, a javaslat egyik előterjesztője
lapunknak nyilatkozva kiemelte: "1994 óta érvényben van a törvény, azonban nem igazán
működött eddig. Jelenleg mindössze három átvilágító bíró működik aktívan."
A kisgazda képviselő szerint az előterjesztés a demokratikus államélet megtisztítását
szolgálja, és korrigálja a "morálisan félresikerült rendszerváltozást". Csúcs
László szerint végre bővülő körben lehetne tisztázni, hogy kik végeztek állambiztonsági
tevékenységet az előző rendszerben. Végső határidőnek 2004. június 30-át jelölte
meg a törvény végrehajtásának időpontjaként.
Mátrai Márta, a Fidesz frakcióigazgatója, a javaslat másik előterjesztője is úgy véli:
nagy szükség van arra, hogy a rendszerváltás után tíz évvel kiderüljön, kik is
valójában a közélet jelenlegi szereplői. A Hetek kérdésére elmondta: nincs igazuk
azoknak az ellenzéki politikusoknak, akik okafogyottnak nevezik a törvényjavaslatot,
hiszen az 1994. évi törvény nem valósult meg. A frakcióigazgató hozzátette: "A
Horn-érában 1996-ban leszűkítették azoknak a körét, akik a törvény hatálya alá
estek, így csak azokat vizsgálták, akik a parlament, a választók vagy a köztársasági
elnök előtti eskütételre voltak kötelezve." Mátrai Márta szerint a magyar társadalom
elég érett arra, hogy felnőttként tudja kezelni az esetlegesen nyilvánosságra kerülő
adatokat. Úgy gondolja, hogy minden jóérzés? ember felé tolmácsolni kell, kik
voltak azok, akik az elmúlt rendszerben megtévesztették őket.
Hack Péter, az SZDSZ vezérszónoka kijelentette, hogy támogatni tudja az előterjesztést,
ugyanakkor megjegyezte, hogy a demokrácia kudarcát mutatja, hogy a rendszerváltás után
tíz évvel még mindig téma a rendszerváltó törvény. A képviselő elsősorban azt
kifogásolta, hogy a mostani javaslat is csupán a III/III-as ügyosztályhoz tartozó besúgókat
veszi célba. "Aki egykor katonatársait vagy külföldi ösztöndíjas társait
figyelte meg, az lehet miniszter, miniszterelnök" – mondta az SZDSZ-es politikus.
Hack Péter azt javasolja, hogy valamennyi állampárti titkosszolgálati irat kerüljön
át a Történeti Hivatalhoz, mert semmi indokát nem látja annak, hogy a III-as főcsoportfőnökség
többi részlegének iratait még ma is a titkosszolgálatok őrzik. Az SZDSZ-es politikus
aggályosnak tartja, hogy a jelenlegi kormánytöbbség 1999-ben tíz évvel meghosszabbította
a titkosszolgálati iratok felülvizsgálatát, ezzel megakadályozva, hogy az érintettek
tudomást szerezhessenek a titkosszolgálatok velük szemben végzett tevékenységéről.
Hack Péter lapunknak elmondta, pártja elsődlegesen az információs szabadság oldaláról
közelíti meg a kérdést. Az SZDSZ szerint mindenkinek joga van megismerni azt, hogy az
állampárti titkosszolgálatok mikor, milyen módszerekkel és hogyan avatkoztak be életükbe.
A MIÉP részéről Fenyvesi Zoltán szólt hozzá a parlamenti vitához. A képviselő
lapunknak kiemelte: a kormánypárti javaslathoz képest is tovább bővítenék az átvilágítandók
körét, ezért módosító indítványt terjesztenek be. Álláspontjuk szerint az átvilágításnak
három kört kellene érintenie még: a felsőoktatási intézmények vezetőit (egyetemi
rektorokat, dékánokat, főiskolai főigazgatókat), egyházi vezetőket (addig a
szintig, amely tisztségek kinevezéséhez az Állami Egyházügyi Hivatal hozzájárulása
is kellett), továbbá az önkormányzati vezetői szintet (főpolgármestereket, megyei városok
polgármestereit, megyei közgyűlés elnökeit). Véleményük szerint indítványuk
maximum 800 fővel bővítené a létszámot. Kérdésünkre, miszerint az egyházi méltóságokat
miért kívánják átvilágítani, a képviselő azt válaszolta: "Hiteles személyeknek
kell állni mindenfajta hivatal élén, és ezek alól az egyházak sem kivételek."
Lendvai Ildikó, az MSZP képviselője szerint tíz évvel a rendszerváltás után az újabb
és újabb csoportok átvilágítása nem jó másra, csak egyes foglalkozási csoportok
gyanúba keverésére. Ilyen szempontból nem véletlen, hogy éppen az újságírók
lettek a törvény célpontjai. "Ha valakinek az a jó, hogy az ország egyik ötmilliója
átvilágítsa a másik ötmilliót, akár ezt is meg lehet tenni" – mondta lapunknak
a szocialista képviselő.
A törvényjavaslatról előreláthatóan május végén dönt a parlament.
2000. 04. 15. (IV/16)
