Egy hatalmas buzgár a Tisza partján. Sikerült "megfogni"
Fotó: mti
Több hétig is eltarthat, míg a folyó "visszaapad" annyira, hogy az árterek
tisztítását és fertőtlenítését az ÁNTSZ elkezdheti. A védekezésben részt vett
önkormányzatok kiadásaik teljes összegét megkapják a belügyi tárca
előterjesztésének megfelelően. E nélkül nem is igen tudnának zöld ágra vergődni.
Kőtelken például már eddig is 3,9 millió forintot kaptak költségtérítésül, és
további 20 millióról nyújtanak be majd számlát – becsülte meg lapunknak a falu
polgármestere. Az összeg nagy részét azonban annak a körülbelül száz embernek a
munkabére teszi ki, akik a gátakon tapossák a sarat napi 500-600 forintos nettó
órabérért (némi zsíros kenyérrel kiegészítve, nem is túl magas összeg).
Az állam elvállalja az önkormányzatokra háruló árvízzel kapcsolatos költségeket,
beleértve az állami ingatlanok helyreállításának költségeit. Méltányos
kártérítést fizetnek azoknak a polgároknak, akiknek házait a védekezés – a
gátak megerősítése – miatt kellett elbontani. A kormány még az idén szeretné
elérni, hogy az árterekre ne adjanak építési engedélyt, és vonják ki a
mezőgazdasági hasznosításból azon területeket, amelyeket rendszeresen elborít az
árvíz. Támogatják az úgynevezett zöldfolyosós megoldást, ami azt jelenti, hogy
egyes szakaszokon a gátat elbontanák, így megnövelnék a folyó árterét. Ezzel
jelentősen csökkenteni lehet az árhullám magasságát és veszélyét. Az első
lépéseket erre vonatkozólag már tavaly megtették, a területeket önkormányzati
tulajdonba vették.
Hazánk tárgyalásokat kezd a környező országokkal a megelőzés lehetőségeiről.
Az állam összesen 38 ezer 318 millió azaz 38, 3 milliárd forintot költ az
árvízkárokra idén. Ez a különféle tárcák és állami hivatalok
hozzájárulásaiból tevődik össze. A Belügyminisztérium például 11 ezer 352, az
Egészségügyi Minisztérium 1174,6, az Oktatási Minisztérium 3140,8 milliót költ a
célra.
A Tisza menti települések készek minden lehetőséget kihasználni, hogy a
beruházásokhoz forráshoz jussanak. A belvízcsatornák fejlesztésére tervezett
kétéves program keretén belül Kőtelken 100 millió forintot költenek évente, de az
árvízi védekezés során az eddig elvégzett munka nagy része tönkrement.
Jászladánynak a gát felújítása adna igazi biztonságot, azonban a 300-400 milliós
beruházásnak legfeljebb 10-20 százalékát tudná a település finanszírozni. Bíznak
benne, hogy a többit a különböző támogatások fedezik majd.
Továbbra is rendkívüli védelmi készültség van érvényben a Tisza teljes
magyarországi szakaszán, tudtuk meg a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság
szolnoki sajtótájékoztatóján. Csütörtökön reggel a víz már jó fél méterrel
az április 19-i tetőzés szintje alatt volt, ám még ez is 81 centiméterrel fölötte
van az 1971-es nagy árvíznek, aminek hőseit domborm? dicséri a Tisza-parti sétány
végén.
A sajtótájékoztatón elhangzott: a Tisza teljes szakaszán lassú apadás
érzékelhető. Míg Tokaj térségében már napi 20, Tiszafüred és Tiszabő között
13-15 centimétert ereszkedik a vízszint, addig Szolnok és Csongrád között napi 9-10
centiméteres apadás figyelhető meg. A nyárias meleg és a csapadékmentes időjárás
azt jelzi, hogy ez a tendencia a továbbiakban is folytatódik. Ezzel összefüggésben a
védekezés erői is már a levonuló ár utómunkálatait és a helyreállítást
végzik, a munkákban még jelenleg is 8300-an vesznek részt a Közép-Tisza vidékén.
Az elmúlt héten is folytatódott a magasparti nyúlgátak megerősítése,
megtámasztása Tiszajenőn. Tiszakécskén bordás megtámasztást építettek, Szolnok
belterületén pedig a Tisza-parti sétány melletti, funkcióját vesztett védművek
felszámolása zajlik.
A szakemberek szerint a hosszan tartó apadás védekezésének költségei meghaladják
az eddig tervezett összeget. A Közép-Tisza vidékén még jelenleg is napi 130 millió
forintra rúgnak a védekezés kiadásai, míg a teljes összeg várhatóan 4,5 milliárd
forint lesz.
2000. 04. 29. (IV/18)
