A Ház ezek után 186 igen és 39 ellenszavazattal, 2 tartózkodás mellett elfogadta a
határozati javaslatot. Mint ismeretes, Orbán Viktor miniszterelnök 1998 augusztusában
bejelentette, a birtokába került bizonyítékok alapján világossá vált: az előző
kormány idején titkos, törvénytelen és közpénzekből finanszírozott megfigyelést
rendeltek el és folytattak fideszes politikusok és családtagjaik, összesen huszonhét
személy ellen.
Az ügyet illetékessége révén a szocialista Keleti György vezette nemzetbiztonsági
bizottság szerette volna kivizsgálni, ám a miniszterelnök nem tett eleget meghívásuknak
(noha ez állampolgári kötelessége lett volna). Ellenben életre hívták a megfigyelési
bizottságot.
A Kosztolányi Dénes vezette testület egy éven keresztül vizsgálódott, végül megállapította:
Czégé Zsuzsa filmproducer 1996-ban megbízást adott egy magánnyomozónak, hogy gazdasági
okokból gyűjtsön adatokat Pokorni Zoltánról, a Fidesz akkori frakcióvezetőjéről.
A többi huszonhat személyről, a figyeltetés törvénytelenségéről és közpénzek
felhasználásáról nem sikerült bizonyítékot szolgáltatni.
Mivel a bizottság szocialista tagjai szerint a jelentés nem támasztja alá Orbán állításait,
módosító javaslatokat terjesztettek a Tisztelt Ház elé. A MIÉP-pel megerősített
kormánytöbbség azonban leszavazta azokat, a bizottság jelentését viszont elfogadta.
"A Kádár-rendszerből ismert pártállami szervezetek nyílt és titkos újjáépítése
ugyan megkezdődött 1994-ben az MSZP hatalomra jutásával, de ezek előkészületi és kísérleti
szakaszban maradtak, és ez mindenki számára megnyugtató" – összegezte a hosszúra
nyúlt üggyel kapcsolatos véleményét kérdésünkre Kosztolányi Dénes.
"A miniszterelnök bejelentése 1998-ban vitathatatlanul kapóra jött, hiszen az akkor
zajló Simicska-ügyet sikeresen eltakarták vele. Attól kezdve minden energiájuk arra
irányult, hogy az egészet úgy állítsák be, mint aminek van valóságtartalma" –
jelentette ki Nikolits István.
2000. 04. 15. (IV/16)
