A múlt évben megtartott próbanépszámlálás során a gyakorlatban vizsgáztak a kérdések,
és több érzékeny pontra derült fény. Ennek figyelembevételével egy tucat kérdést
kihagytak vagy átfogalmaztak, így például a vallási hovatartozást firtató részt
is. "Felekezeti hovatartozásra vonatkozó adatgyűjtés 1949 óta nem történt
Magyarországon, ezért nincsenek igazán hiteles adatok. A törvény most utasítja a
hivatalt az információ megszerzésére. A népszámlálás válaszai alapján nemcsak az
állapítható meg, hogy egy adott felekezet hány tagot számlál, hanem az is, hogy
milyen főbb demográfiai, foglalkozási, iskolázottsági jellemzők mutathatók ki egy
adott vallás követői esetében" – mondta a főosztályvezető. A felmerülő problémák:
a Mazsihisz és a Hit Gyülekezete tiltakozása miatt a kérdést úgy fogalmazták át,
hogy mindenki az adott vallási közösség megnevezésével válaszolhat rá. Az
adatszolgáltatás a népszámlálásnál kötelező, de egyes kérdéseknél, így a vallási
és etnikai hovatartozást firtatóknál, vagy a fogyatékosság megjelölésénél is
lehetőség van arra, hogy ne válaszoljanak az állampolgárok, noha a szakemberek
fontosnak tartják az információt. A fogyatékosok esetében például a pozitív
diszkrimináció csak a reális adatok birtokában képzelhető el. A KSH szakemberei
mindent elkövetnek azért, hogy az adatokkal ne lehessen visszaélni, és ezt a célt
szolgálja az is, hogy az összeírás név nélkül, kódszámok alapján történik. "Ez
azt jelenti, hogy az emberek nevét csak addig tudják, amíg a számlálóbiztos ott van
a lakásban. Amint az összeíróívet leadta, az adatok számmá alakulnak és miután az
ívet megsemmisítették, senki sem tudja azt visszaazonosítani" – mondta a főosztályvezető.
A próbanépszámlálás során érzékeny pontnak bizonyultak a múltbeli élettársi
kapcsolatokra vonatkozó kérdések is. "Azt tapasztaltuk, hogy a jelenlegi
kapcsolataikról, ha vonakodva is, de azért beszélnek az emberek, a múlt firtatása előtt
azonban lehúzták a rolót. Pedig szerettük volna ezt is feltérképezni, hiszen az utóbbi
időben elterjedőben van Magyarországon az a svéd típusú családmodell, hogy az
emberek házasságkötés nélkül, esetleg próbaházasság címén élnek élettársi
kapcsolatban. A számlálóbiztosok jelzései, valamint a lakossági reakciók alapján ezért
a korábbi élettársi kapcsolatokra vonatkozó kérdést töröltük" – mondta a szakértő.
Az emberek többsége a vagyoni helyzetre vonatkozó érdeklődést is zokon vette, és
nem szívesen válaszoltak arra, hogy van-e mezőgazdasági földterületük vagy üdülőingatlanjuk,
még kevésbé szívesen adtak tájékoztatást arról, hogy ha van, az az ország melyik
részében található. A bevalláson alapuló felmérés megbízhatósága érdekében
ezeket az "érzékeny pontokat" is törölték a listáról.
Az akció mintegy 50 ezer közreműködőt mozgósít, és a költségvetésnek körülbelül
10 milliárd forintjába, azaz állampolgárokként ezer forintba kerül. Ez az összeg az
első hallásra soknak tűnhet ugyan, de ha ezt a kapott adatmennyiséghez viszonyítjuk,
akkor a költségek még nemzetközi viszonylatban is igen mérsékeltnek mondhatók –
tudtuk meg Czibulka Zoltántól.