Torgyán József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter pártja szombati
országos nagygyűlésén kijelentette: azért nem fogadhatja el a köztársasági elnök-jelölést,
mert "ma még sziklaszilárdan kell állnom a magyar politikai élet bolsevista restaurációtól
átnedvesedett gátrendszerén. Ha vállvetve álljuk a Fidesszel azokat a rohamokat,
amelyeket a báránybőrbe bújtatott farkasok intéznek ellenünk, akkor a 2002-es választásokon
bebiztosíthatjuk a magyarság jövőjét".
A következő jobbegyenest kedden kapták az ellenzéki pártok, amikor is Bánk Attila,
kisgazda frakcióvezető emelkedett napirend előtti felszólalásra. Beszédében úgy
fogalmazott: az ellenzék és a sajtó egy jól körülhatárolt része máig nem tudta túltenni
magát az 1998-as választások eredményén, ezért került támadásaik kereszttüzébe
az FKgP elnöke. "Érdekes módon nem azt támadják, aki idegen nagyhatalom szolgálatában
őszült meg, akit az átvilágítóbírók lemondásra szólítottak fel, vagy aki itt ül
a körünkben, és akinek legszűkebb környezetében egészen az utolsó napokig elvetemült
szadista pribék dolgozott" – mondta Bánk. Csütörtökön újabb események irányították
a figyelmet a "bolsevista veszélyre": a Gellért Szállóban rendezett nemzetközi
konferencia megnyitóján Schmidt Mária történész, Orbán Viktor tanácsadója
kijelentette: a történelemtudományt ma is a posztkommunisták uralják, csak ma
szocialistáknak nevezik magukat, és össztüzet zúdítanak mindenkire, aki velük
ellentétes nézeteket képvisel. Schmidt szerint a jelenleg is tetten érhető kettős
morál azt jelenti, hogy míg a "jobbos" bűnöket elítélik, a "balosakat"
megbocsátják.
A konferenciával szinte azonos időben, a Duna túlpartján a Honfoglalás 2000 Egyesület
aktivistái rendeztek tüntetést az MSZP székháza előtt. "Ez a ház sem kívülről,
sem belülről nem változott az elmúlt tíz év alatt. Itt ma a hatalom, az arrogancia,
a demokráciával való visszaélés dominál" – szónokolt a tüntetésen Szilvási
György, az egyesület elnöke.
Az egyesület "nemzeti konzervatív egyesület, a társadalmi felemelkedésért és a békés
országépítésért – tájékoztatta lapunkat hovatartozásukról az elnök. – Az
ellen tüntetünk, hogy ne legyenek tüntetések" – folytatta Szilvási György, aki
szerint tarthatatlan állapot, hogy miközben a kormány mindent megtesz "a másfél év
óta árvíz, belvíz, szélvihar és hóvihar sújtotta ország" kárának enyhítése
érdekében, az MSZP az utcára akarja kivinni a politikát, és demonstrációkkal
fenyegetőzik. "A Honfoglalás 2000 Egyesület felszólítja az MSZP vezetőjét, Kovács
Lászlót, az MOSZ elnökét, Nagy Tamást és a parasztság megosztásán munkálkodó
Karsai József gazdát, hogy tanúsítsanak az ország sorsa iránt felelős magatartást"
– olvasták föl nyilatkozatukat a százfős tömeg előtt. Majd így folytatták: "Világossá
vált, hogy a vasutassztrájk, a bányásztüntetés, a félrevezetett egészségügyisek
éhségsztrájkjának szervezése, valamint a búzaégetők kilátásba helyezett útlezárási
akciójának terve mind az MSZP székházában fogant."
A viselkedés számít, nem a címke
Kiss Péter, az MSZP ügyvezető elnöke úgy véli, bár a bolsevik jelző eddig a
baloldalhoz volt köthető, most a jobboldal valósítja meg tartalmát: A politikai vetélytársaknak
nem egy politikai vitában való meggyőzése vagy legyőzése, hanem a politikából történő
kiiktatása a cél. Példaként említette a hetenkénti parlamenti működés háromhetenkéntivé
változtatását, mellyel "mostanra lényegében kiüresítették a parlamenti
napirendet". Kiss szerint példátlan az az eset is, amikor a koalíciós többség
szavazása eredményeként az ellenzék nem kapott lehetőséget a hozzászólásra – éppen
a szabad szólásról, a médiaügyekről folytatott vitában. "Ez az ügy már önmagában
is mutatja, hogy mi jelenti az igazi veszélyt a demokratikus intézmények számára"
– tette hozzá Kiss Péter.
"Az a szóhasználat, amit Torgyán József a nagyválasztmányi beszédében a köztársaságielnök-jelölés
el nem fogadása fő indokának mondott, utoljára 1944-ben az Egyedül vagyunk cím?
nyilas lapban volt használatos – mondta lapunk kérdésére Lendvai Ildikó,
szocialista képviselő. – A bolsevik azt jelenti, hogy többségi. Annak idején a
lenini párt többsége alakította meg a bolsevik pártot. Fütyült is utána a
mensevikek – a kisebbség – véleményére. A bolsevik hatalomgyakorlás valódi jelei
– vagyis, hogy nem számít a másik fél, nem számít a kisebbség, élünk a többségünkkel
gátlástalanul – mintha most nem a baloldalon mutatkoznának, hanem a másik oldalon."
Lendvai Ildikó úgy véli, hogy az ellenségkép-keresés tipikusan a népszerűség fogyásával
szembesülő politikai erők eszköze. A mai célja az, hogy kompromittált szót válasszanak,
hogy egybemossanak mindent, ami baloldali, az egykori kommunista pártok legmilitánsabb részével.
(Hajdú Sándor)
2000. 05. 06. (IV/19)
