Csaknem tragédiával végződött annak a rábasömjéni férfinak a szórakozása,
aki a munka ünnepén 8 hónapos gyermekével látogatott ki a sárvári majálisra. A 35
éves férfi az önfeledt körhintázás közben műszaki hiba következtében hirtelen
szabályosan kirepült egy úgynevezett UFO-körhintából, és életveszélyes sérüléseket
szenvedett. A vele "utazó" gyermekét minden valószínűség szerint kizárólag a
gondviselés őrizte meg a biztos haláltól: ő ugyanis fennakadt az UFO biztonsági láncán.
A balesetet az okozta, hogy a hinta hidraulikájának tartó-emelőkarja egyik pillanatról
a másikra eltörött, így a kocsi megbillent. Az apát életveszélyes, a gyermeket könynyebb
sérülésekkel szállították kórházba.
Az eset után a Budapesti Műszaki Egyetem szakértői által végzett vizsgálat megállapította:
a hinta nemhogy érvényes műszaki vizsgával nem rendelkezik, de "több tartófüle is
repedt, fémszerkezete több helyen sérült, így jelenlegi állapotában használatra
teljesen alkalmatlan". A körhintát üzemeltető vállalkozó – aki gyakorlatilag
egyetlen előírást sem tartott be, sőt közterület-használati engedélylyel sem
rendelkezett – egy riporternek nyilatkozva elmondta: a szükséges papírokat tőle évek
óta senki nem kérte. A férfi ellen foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés
miatt a rendőrség eljárást indított.
Az elmúlt tíz évben legkevesebb hat hasonló jelleg? baleset történt Magyarországon.
Pontos számot azért nem lehet mondani, mivel a körhintákkal, céllövöldével és egyéb
vásári látványossággal az országot járó mutatványosok nem egyszer eltitkolják az
ilyen történéseket. A legsúlyosabb baleset a tavalyi Pepsi Szigeten történt, amikor
egy 21 éves fiatalember életét vesztette, miután a körhinta egyszerűen leszakadt
alatta. "Bár ennél az esetnél a szakértői vizsgálat anyagfáradást állapított
meg a baleset okaként, nagyrészt mégis emberi felelőtlenség miatt következik be a
baj" – adott tájékoztatást a Heteknek Bakó István, az építőipari eszközök
minőségellenőrzésével foglalkozó ÉMI–TÜV Bayern Kft. szórakoztatóipari osztályának
vezetője. A szakértő szerint legtöbbször sem az üzemeltető, sem az illetékes önkormányzatok
nem fordítanak kellő gondot az előírások betartására, illetve betartatására.
A mutatványosnak a vonatkozó jogszabály alapján – veszélyességi fokozattól függően
– egy-, kettő- vagy háromévenként minden berendezésüket műszaki vizsgának kell
alávetniük. Bakó István szerint ezen a területen nemcsak az a probléma, hogy a vállalkozók
egy része nem tartja be ezt az előírást, hanem az is, hogy a vizsgálat elvégzésére
jogosult két intézet, az egymással versenyhelyzetben álló ÉMI–TÜV és a Műszaki
Egyetem csupán két éve alakított ki a vizsgálatokra vonatkozó közös eljárási
szabályzatot, ráadásul még ennek is alapvető hiányosságai vannak. Többek között
nem írja elő a múltban már halálos áldozatot is követelő bungee jumping (gumiköteles
ugrás), vagy az ugyancsak igen veszélyes vízifoci minőségellenőrzését. Így
fordulhatott elő, hogy az a hazai cég, amelyik a vízifocipályákat gyártja, csupán
önszorgalomból és lelkiismeretes felelősségtudatból kereste meg az ÉMI–TÜV-öt,
ugyan vizsgálja már meg a cég gyártmányait. A tizennégy éve a szakmában tevékenykedő
Barkó szerint ezeket a hiányosságokat és ellentmondásokat a jogszabályalkotóknak
kellene pótolniuk, illetve megoldaniuk, de ez eddig az igen erős "mutatványos lobby"
miatt nem történt meg.
"Úgy gondolom, elsősorban a műszaki vizsgákat végző két szervezet közötti
versenyhelyzettel van az igazi probléma" – osztja a fenti véleményt Dittmár Tibor,
a Szórakoztató és Vidámpark Vállalkozók Országos Egyesülete felügyelőbizottságának
volt elnöke is, kiemelve, hogy "a mutatványosok kilencven százaléka tisztességes,
becsületes vállalkozó, akik igyekeznek minden előírást betartani". Dittmár
szerint a két intézmény egymással verseng a hazánkban tevékenykedő mintegy ötszáz
mutatványos "kegyeiért", ami törvényszerűen vezet a vizsga minőségének romlásához,
hiszen az ÉMI–TÜV és a Műszaki Egyetem is kisebb-nagyobb engedményekkel próbálja
megtartani és bővíteni vizsgázói körét – már csak anyagi megfontolásból is. A
volt elnök szerint az illetékes önkormányzatok felelőssége u-gyancsak felmerül,
mivel – tapasztalatai szerint – azok nem minden esetben fordítanak gondot a műszaki
igazolás ellenőrzésére, sőt az is megesett már, hogy még a vállalkozói igazolványt
sem kérték el a városba érkezett mutatványostól.
Kronológia
1990. október 7. - A Borsod megyei Garadna községben rendezett búcsún ismeretlen ok
miatt, működés közben megdőlt, majd felborult egy körhinta, amelyben túlnyomó többségben
fiatalok és gyerekek ültek. A baleset során tizen sérültek meg, közülük egy fiatal
súlyosan.
1993. május 1. Különös baleset zavarta meg a szombati majális vidámságát
a Baranya megyei Beremend községben. Egy hirtelen támadt légörvény felkapott és 6-7
méter magasba emelt egy földhöz rögzített, felfújt, játék légvárat az éppen
benne hancúrozó gyermekekkel együtt. A négy apróság kiesett a "fellegekbe" röppent
várból. Könny? sérüléseket szenvedtek.
2000. 05. 06. (IV/19)
