hetilap

A miniszter egy őt ábrázoló címlappal     Fotó: Vörös Szilárd

Még Mádl Ferenc köztársasági elnöki jelölése kapcsán jelentek meg az első
sajtóhíradások: Torgyán József kisgazda pártelnök nem ingyen mondott le arról,
hogy ő legyen a köztársaságielnök-jelölt. Ahogy arról lapunk múlt heti számában
írtunk, az FKgP és a Fidesz között vélhetően megszületett paktum értelmében a Földművelésügyi
és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) Torgyán visszavonulásáért megkapja a KHVM
"V" betűjét, vagyis a vízügyet, továbbá a tervezett nemzeti földalap és az ÁPV
Rt. tulajdonában álló állami agrárcégek irányítását.

Ám, amíg a "V" bet? sorsáról csak találgatások vannak, addig a "H" bet? jövője
már nagyrészt biztosnak látszik. Lapértesülések szerint – bár a kormány részéről
ezt cáfolták – már a szombati Fidesz elnökségi ülésen eldőlt: a hírközlés a
Gazdasági Minisztériumhoz vagy a Miniszterelnöki Hivatalhoz kerül és beolvad az
informatikai, távközlési, audiovizuális iparággal foglalkozó részlegbe.

Katona Kálmán – lapzártánkig még miniszter – nem ért egyet a tervezett átalakításokkal,
ugyanis ahogy újságíróknak nyilatkozta: a "hírközlés és a távközlés
megbolygatása igen kockázatos". Mindezt szakmai érvekkel alátámasztva közölte Orbán
Viktorral is, akit azonban – mint mondta – nem tudott meggyőzni. Katona ezek után
meg van győződve arról, hogy mennie kell: "A miniszterelnökkel folytatott megbeszélésünkből
és a Fidesz elnökségének döntéséből következően biztos vagyok abban, hogy Orbán
Viktor már megírta a felmentésemet kezdeményező levelet." A miniszter egyébként
nem kíván lemondani, maradásával fel akarja hívni a figyelmet az átalakítás veszélyeire.


Orbán Viktor az átszervezéssel kapcsolatban a sajtónak igyekezett hangsúlyozni: nem
személyi, hanem szerkezeti kérdésről van szó. Mint azt a Magyar Rádiónak adott szokásos
szerda reggeli interjújában elmondta: "Elsősorban Katona Kálmántól függ, hogy a
kormány tagja kíván-e maradni." A kormányfő az átalakítás szükségességéről
szólva elmondta: az információs társadalom fejlődése indokolttá teszi, hogy a távközlés,
a hírközlés és az informatika, valamint az audiovizuális iparág ne a hatósági munkákat
ellátó KHVM-hez tartozzon. A miniszterelnöknek egyébként több tárcával
kapcsolatban is vannak változtatási tervei, de erről bővebben a jövő héten tájékoztatja
a közvéleményt.

Az egyik ellenérv azonban az átalakításokkal szemben éppen az, hogy nem lenne "egészséges",
ha a hatósági, illetve törvényelőkészítő funkciókat is ellátó hírközlési részleg
a Miniszterelnöki Hivatal irányítása alá kerülne. Mint Molnár Gyula szocialista képviselő
a Heteknek elmondta: az MSZP azzal egyetértett volna, hogy egy politikai koordinátort
nevezzenek ki az informatikai fejlesztések összefogására, de ezt a KHVM-en belül is
meg lehetne oldani. A képviselő hangsúlyozta: az MSZP sajnálja, hogy így – a KHVM
feldarabolásával – egy újabb jó szakpolitikus esett áldozatul a pártpolitikának.

Katona Kálmánt a munkája kapcsán egyébként több bírálat is érte. Több
szakmabeli is kifogásolta, hogy a vízügy mellett a miniszter nem tesz elegendő hangsúlyt
például az informatikai fejlesztésekre; mások az autópálya-építések elmaradásáért
is őt tették felelőssé. Lapunknak egy vezető közlekedési menedzser elmondta: az útépítési
szakma neheztel Katonára, mert elmaradt például az M7-es felújítására tervezett
tender, illetve az M3-as továbbépítése is mintegy kétéves késlekedést szenvedett.
A mélyépítő kapacitást kellett emiatt csökkenteni, illetve jegelni. Vannak, akik
ezeknek az elmaradásoknak tudják be a minisztérium "szétdarabolását". Az autópálya-építés
azonban szeptember óta nem minisztériumhoz, hanem a Magyar Fejlesztési Bankhoz és a
Nemzeti Autópálya Rt.-hez tartozik, a hírközlés területén elmaradt fejlesztésekért
pedig – Molnár Gyula szerint – nem csupán a miniszteré a felelősség, hanem azé a
kormányé is, amely nem adott ilyen típusú megrendelést.

A Fidesz–FKgP-paktumot és a "V" bet? kérdését illetően Molnár kifejtette:
katasztrofális lenne, ha politikai alku révén a jelenleg igen nagy felelősséggel és
pénzekkel járó vízügy az "alkalmatlanságát számtalanszor bizonyító" kisgazda
miniszterhez kerülne.

"Én nem hallottam semmilyen paktumról, az erről szóló híreknek nincs valós alapja"
– nyilatkozta a Heteknek Csatári József kisgazda képviselő, az Országgyűlés Mezőgazdasági
Bizottságának alelnöke. Arról a feltevésről, miszerint a Fidesz–FKgP-megállapodás
része volt a nemzeti földalap kisgazdákhoz kerülése is, a kisgazda honatya
kifejtette: az már csak azért sem lehet igaz, mivel a földalap megalkotása egy régi
terv, amelyet már a szocialisták is szorgalmaztak.

Az átszervezések kapcsán a képviselő leszögezte: a kormánynak a jó működést felügyelnie
kell, és ha a célok hatékonyabb megvalósítása érdekében szükséges, a változtatásoktól
sem szabad megriadnia – ezt szolgálja a mostani átalakítás is.

"A kormánynak természetesen joga van a kormányátalakításhoz, de ha a célok nem változtak
és a minisztérium is jól látja el a feladatát, akkor mi szükség az átalakításra?"
– teszi fel a költői kérdést Orosz Sándor, a mezőgazdasági bizottság szocialista
alelnöke. A képviselő elmondta: az MSZP támogatja ugyan a földalap létrehozását,
de nem a kisgazda elképzelések szerint, mivel abban – álláspontjuk szerint – nincs
garancia arra, hogy a földek felvásárlásánál és eladásánál nem pártérdekek
fognak érvényesülni.

A kisgazdák tervei



A Nemzeti Földalap (NF) létrehozását a kormányprogram tartalmazza. 1999 nyarán a Földművelésügyi
és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) már két törvénytervezetet is kidolgozott az
NF létrehozására, de a koalíciós egyeztetéseken ezek a tervezetek fennakadtak. Az NF
szükségességét gyakorlatilag valamennyi parlamenti párt elismeri, csak a végrehajtás
menetében vannak kérdőjelek. A kárpótlás során mintegy kétmillió ember jutott földhöz,
azonban több mint 80 százalékuk 1 hektárnál kisebb területhez, amelyen gazdaságos
termelést nem lehet folytatni. A tavalyi törvénytervezetek alapján az NF célja a
piacképes birtokméret kialakítása, a működőképes családi gazdaságok létrehozása
és az állami tulajdonú termőföldek egységes elvek szerinti hasznosítása lenne úgy,
hogy "a földjüket művelni nem tudó tulajdonosok megfelelő áron eladhassák földjüket,
a későbbiekben mezőgazdasági tevékenységre vállalkozók pedig kedvező áron földet
vásárolhassanak."

A mezőgazdaság alacsony jövedelemtermelő képessége és tőke hiányában teljesen
pang a földpiac, így reális földár kialakulására nincs esély. Az FVM tervezete
szerint, aki felajánlja az NF számára az általa már birtokolni nem kívánt földterületét,
azt az alap "reális áron" megvásárolja tőle. A termőföldek értékesítése során
a 35 évesnél nem idősebb, szakirányú végzettségűeket, a termőföldet már birtokló
gazdákat, valamint a haszonbérlettel rendelkező, élethivatás-szerűen mezőgazdasági
termelést folytató személyeket elsőbbség illetné meg. A Nemzeti Földalapot elővásárlási
jog illetné meg minden termőföld-adásvételi ügyletnél. A Miniszterelnöki Hivatal még
tavaly augusztusban felvetette, hogy ez alkotmányossági szempontból aggályos, és
ellentétes az EU szabályaival. Emellett a Nemzeti Földalapnak jogában állna kisajátításokat
is elrendelni, ami – egyes vélekedések szerint – módot adhat szubjektív szempontok
érvényesítésére is.

A tervezet szerint a Nemzeti Földalap – ami mintegy 70–80 milliárd forintot mozgató
szervezet lenne – nemcsak a magánszemélyek termőföldjének adásvételére
szakosodna. Az FVM igényt tartana az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. (ÁPV
Rt.), valamint a Kincstári Vagyoni Igazgatóság által kezelt földekre is – az erdők
kivételével.

Az ÁPV Rt. mezőgazdasági portfóliójában 27 tartós állami tulajdonba sorolt mezőgazdasági
és 19 erdőgazdasági részvénytársaság van. A mezőgazdasági társaságok által művelt
termőterület 200 ezer hektár, amely az ország termőterületének 14 százaléka. Bár
a társaságok mintegy 100 milliárd forint saját és 55 milliárdos jegyzett tőkével
rendelkeznek, a kezelésükben lévő vagyon nagysága meghaladja a 160 milliárdot, és a
bérletükben, illetve kezelésükben lévő területek becsült értéke az 500 milliárd
forintot. A mezőgazdasági társaságok csupán egyharmada volt képes az elmúlt hét évben
nyereségesen gazdálkodni, a többi a jelentős állami beavatkozások ellenére is
likviditási gondokkal küszködik. Információink szerint az ÁPV Rt.-ben felmerült a
veszteséges gazdaságok kivonása a tartós állami tulajdoni körből és az állami
tulajdon értékesítése, privatizálása.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek