Magyarország közútjain az elmúlt hétvégén, szombaton este és vasárnap
összesen tizenketten vesztették életüket; emellett 53 személyi sérüléses
balesetben 48 helyszínről szállítottak el a mentők súlyos, illetve könnyebb
sérülteket. Vasárnap hajnalban egy Volkswagen Golf egy Suzukival ütközött öszsze,
és a karambol során két kisgyermek kivételével mindkét kocsi utasai – összesen
heten – életüket vesztették. A helyszíni vizsgálatok szerint a karambol eddig
tisztázatlan okokból következett be, de a rendőrség valószínűsíti, hogy a 120
km/órás sebességgel haladó Suzuki vezetője hátrafordult a gyerekekhez, és eközben
elkapta a kormányt: a kocsi így tért át az út túloldalára, és ütközött az
ugyancsak a megengedettnél jóval nagyobb sebességgel közlekedő Golffal.
A fekete hétvége szomorú statisztikája meredeken kiugrik a hétvégi balesetekről
szóló összefoglalók közül, hiszen a szombat esték és vasárnapok átlagosan
"csak" 2-3 életet követelnek. Az éves statisztikát nézve egyébként 1999-ben
közel 19 ezer személyi sérüléssel járó baleset történt Magyarország közútjain,
amiből több mint ezer végződött halállal. A rendőrségi összesítés szerint száz
baleset közül tizenegyet az alkohol számlájára lehet írni, a konkrét okok
tekintetében pedig a gyorshajtás és az elsőbbség meg nem adása a listavezető: a
kettő együtt a balesetek közel felét okozza. Elgondolkodtató, hogy az öszszes
balesetek több mint 50 százaléka a főútvonalakon történik. Egy lapunknak
nyilatkozó közlekedési szakember szerint hazánk főútvonalai – és általában a
frekventált közútjai – túlterheltek, nem egy helyen ésszerűtlenül vannak
megtervezve, a karbantartásukat pedig az illetékesek évről évre halasztják,
mondván, nincs rá pénz. Az elmúlt év "halálútjai" a 3-as, 4-es, 5-ös és 6-os
főútvonalakon voltak: a magyarországi összes halálos baleseteknek majdnem 10
százaléka ezen a négy útszakaszon történt.
Az esetek nagy számának ellenére – mint az éves statisztikákból kitűnik – a
magyar közlekedés biztonsága 1990-től fokozatosan javul: tíz év alatt mintegy 30
százalékkal lettek jobbak a közlekedésbiztonság mutatói. "Ennek oka elsősorban a
szigorúbb rendőrségi fellépésben keresendő: a sűr?bb ellenőrzések, keményebb
bírságok, büntetések évről évre néhány százalékkal csökkentik a közúti
balesetek számát" – adott tájékoztatást a Heteknek Kemenes Miklós ezredes, a
Budapesti Rendőr-főkapitányság Balesetmegelőzési osztályának vezetője. Az ezredes
azonban kiemelte, hogy a javulás ellenére közlekedésbiztonság szempontjából
hazánk, az európai országokat tekintve, még mindig csupán a középmezőny végén
foglal helyet. "Bár a magyar vezetők jogkövető magatartása hagy némi
kívánnivalót maga után, mégsem a felkészületlenség az első számú oka a sok
balesetnek" – magyarázta Kemenes Miklós. Mint mondta, a helyzet radikális
javulásához leginkább – a rendőrség szigorán kívül – új autópályákra,
illetve gyorsforgalmi úthálózatra, a meglévő úthálózatok javítására,
korszerűsítésére, valamint az utakon futó gépjárművek műszaki
felkészültségének javítására lenne szükség. Egyre inkább kívánatos ezen
kívül az EU-konform jogszabályok, illetve jelzőrendszer kialakítása is. A szakértő
reménykedik benne, hogy ezen a területen a nyugati országokhoz viszonyított, mintegy
15 éves lemaradásunk nagy részét hazánk 2010-ig behozhatja.
A frontidőszak
"Nagyon kevés ember van, akinek a szervezete nem reagál valamilyen szinten az időjárás
változásaira. Közlekedési szempontból a melegfronti hatás gyakorol a legnegatívabb
hatást az emberi szervezetre: az ember fáradékonyabb lesz, lassul a reakcióideje,
rosszabb esetben szívinfarktust is kaphat az, aki erre hajlamosabb. Az emberi szervezet már
a kisebb klímaváltozásokra is érzékenyen reagálhat. Így például a nyár beálltával
kirobbanó meleg napok alkalmával is ajánlatos körültekintőbben, óvatosabban vezetni"
– nyilatkozta a Heteknek Török László meteorológus.
2000. 06. 03. (IV/23)
