Az elmúlt egy évben 16 kutyatámadásból hét rotweilerek számlájára írható,
melyet nem egy esetben saját gazdájuk ellen követtek el – tájékoztatta lapunkat
Koskovics István alezredes, az Országos Rendőr-főkapitányság Kutyakiképző Intézetének
vezetője. A szakértő kifejtette: egyszerre több közepesnél nagyobb test? kutya tartása
mindig is veszélyes volt, hiszen a kutyák falkaösztöne is előidézője lehet a
baleseteknek.
Megfelelő neveléssel befolyásolni lehet, ezért tanítani kell az ebet az engedelmességre,
mert ezzel az ösztönöket bizonyos mértékig el lehet nyomni, ekkor a nála nagyobbat,
az embert tekinti falkavezérének, és annak engedelmeskedik. A kutyák az esetek 98 százalékában
gyermekkorú vagy idős embert támadnak meg, mivel ők nekik gyengébb élőlényt
jelentenek. Amikor a kutya érzi az erőfölényét, például ha elesik az illető, és
alacsonyabb testhelyzetbe kerül mint ő, akkor sajnos prédaállattá, zsákmánnyá válik
számára.
Korábban felfigyeltünk rá – tette hozzá az alezredes –, hogy az agresszívabb természet?
kutyákat ingerli az éles, magas hangú gyereksírás is. Ebben az évben is több olyan
gyermekbaleset fordult elő, amikor a gyerek félelmében elkezdett sírni, és ekkor támadták
meg a kutyák.
Az is lehetséges, hogy az emberek teszik agresszívvá, idegbeteggé az ebeket. Nagyon
gyakran előfordul, hogy iskola közelében élő állatok ingerlékenyebbekké válnak azáltal,
hogy a gyerekek "húzzák" őket. Természetesen a kutya viselkedéséért a felelősség
a gazdákat illeti. Egy vadászkutya nem fog ilyen cselekményt okozni, de egy területőrző,
egy juhászkutya vagy egy kifejezetten harci célra nevelt, képzett kutya könnyen okoz
ilyen problémát. A rotweiler a területőrző kategóriába tartozik, nem véletlenül
vezeti ez a fajta a negatív toplistát. A Magyarországon ebben az évben elkövetett
ilyen súlyos sérülések harmadánál rotweilerek szerepeltek – tudtuk meg az
alezredestől.
Németh Antal országos állatorvos, a Fölművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium
főosztályvezetője a Heteknek elmondta: terveikben szerepel az ebtartás feltételeinek
megszorítása. A tervezet változtatásának köze van az utóbbi időben gyakorivá vált,
ember elleni kutyatámadásokhoz. Ennek során minden veszélyesnek minősített kutya bőre
alá azonosító chipet ültetnének, ami információkat tartalmazna az állatról, így
azt is, hogy mikor volt beoltva utoljára, vagy támadott-e meg valaha embert, illetve azt
is, hogy kinek kell bejelenteni a kutyatartást, s az ott lakók biztonságát mimódon
lehet megteremteni. Ennek az ötletnek a kivitelezése több helyről lenne finanszírozva;
egyrészt a kutyatartó, másrészt az önkormányzatok és más anyagi források is számba
jöhetnek. Az Országos Állategészségügyi Intézet nyilvántartása szerint jelenleg
összesen négy veszélyes kutya – egy pitbull, egy kaukázusi juhász és két
staffordshire terrier – él Magyarországon. Ezeket az ebeket vidéki településekről
jelentették be, ami azt jelenti: a fővárosban egyetlen harci kutyát sem tartanak.
Mint a főállatorvos elmondta: az elmúlt két év során bebizonyosodott, a veszélyes
ebekre vonatkozó jogszabály gyakorlatilag betarthatatlan. A harci ebek tulajdonosai nem
törődnek a törvénnyel és nem jelentik be állataikat az önkormányzatoknál. Mindeközben
az állatorvosok állítják: még ők sem tudják százszázalékosan megállapítani, két
hasonló eb közül melyik a harci kutya.
Idegbeteggé tenyésztett kutyák
Szakértők szerint a magyarországi rotweilerek túltenyésztettek, és
idegbeteg állatok kerülnek ki az almokból. Ennek egyik oka az, hogy a 3-4 évvel ezelőtti
divathullám nyomán rengeteg amatőr kezdett tenyésztésbe, és az ellenőrizetlen
szaporulat okozza az egyik legnagyobb problémát. A rotweilerek gladiátorkutyaként küzdöttek
az ókori arénákban, hadjáratokon a római légiókat kísérték, és védték a
katonai táborokat. Németországban nemesítették őket. Elméletileg ez a fajta nem
lenne ennyire agresszív. (Hetek)
2000. 06. 17. (IV/25)
