A szolnoki ingatlanbotrány az 1995-ös költségvetés tárgyalásakor robbant ki a közgyűlésen,
1996 májusában. A könyvvizsgálói beszámolóból kiderült, hogy Várhegyi Attila
polgármester aláírásával nagy érték? belvárosi ingatlanok keltek el, az önkormányzathoz
azonban nem érkezett pénz, ráadásul az eladás tényéről a közgyűlés csak utólag
értesült.
Szolnok városa már a rendszerváltás óta tervezte, hogy eladja az egykori MSZMP-székház
környéki ingatlanokat. Egy közgyűlési határozat kimondta, hogy a majdani vevőkre építési
kötelezettség hárul, az ingatlanokat pedig három éven belül nem idegeníthetik el. A
határozat arról is rendelkezett, hogy foglalják a szerződésbe: amennyiben a vevők
nem teljesítik építési kötelezettségüket, a várost visszavásárlási jog illeti
meg az eladási áron.
A tényleges adásvételi szerződésekben már nem szerepelt az elidegenítési tilalom,
ráadásul kiderült: az egyik vevő – az L+L Mérnöki Iroda Rt. – telekáron jutott
egy olyan ingatlanhoz, melyen mélygarázs és más épület is állt.
Az önkormányzat ad hoc bizottsága megállapította: ezzel a tranzakcióval 50–60
millió forint kár érte a várost, továbbá elesett a garázs addigi bérbeadásából
származó évi 13 millió forinttól is. (Az említett L+L Mérnöki Iroda Rt. egyébként
a per egyes számú vádpontjában is érintett: a vád szerint ugyanis 1994-ben nettó
500 ezer forinttal támogatta a Fidesz és Várhegyi az évi önkormányzati választási
kampányát.) A vizsgálóbizottság arra is fényt derített, hogy egy másik vevő – a
Profil Mérnöki Iroda – az 1995. december 20-án az önkormányzattól 18 millió
forintért megvásárolt ingatlant ugyanaznap 28 millióért továbbadta az OTP Rt.-nek.
Erre azért nyílt lehetősége, mert Várhegyi a közgyűlés tudta nélkül egy engedményezési
szerződésben lemondott a város visszavásárlási jogáról.
Várhegyi e vádponttal kapcsolatban a bíróságon elmondta: nem tudott a továbbadásról,
az engedményezési szerződést pedig – több más aláírnivalóval együtt – Krizsa
Sándor jegyző tette elé azzal, hogy nyugodtan aláírhatja. A lapunknak nyilatkozó
Krizsa máshogyan emlékszik: mint
elmondta, nem ő tette a polgármester elé az engedményezési szerződést, arról csak
később értesült, akkor pedig szóvá is tette, hogy a dokumentum jogellenes. A jegyző
az ügy további részeivel kapcsolatban viszont azt mondta: Várhegyi törvényesen járt
el.
A közgyűlés a megismert tények alapján felbontotta a szerződéseket, és kérte a bíróságot,
vizsgálja meg, szabályosak-e az okiratok. A Legfelsőbb Bíróság idén tavasszal
kimondta: a szerződések szabálytalanok voltak, a közgyűlés indokoltan bontotta fel
azokat.
A vádirat megállapítja, hogy Várhegyi Attila a jogszabályok értelmében felhatalmazás
nélkül kötötte meg a szerződéseket, illetve felhatalmazás nélkül mondott le a
visszavásárlási jogról. Várhegyi Attila a vádiratban foglaltakat tényszerűen nem cáfolta,
ám azt állította, hogy a telkek eladása nem volt hátrányos a város számára, neki
pedig – a váddal ellentétben – polgármesterként joga volt a jegyző és ügyvéd
által is átnézett szerződések aláírására. Kijelentette, hogy a szerződések
tartalmát azért nem ismerte meg ától zéig, mert ezt a feladatot az önkormányzat által
fizetett szakértők végezték.
Az államtitkár azt is kijelentette, hogy ténylegesen akkor érte kár a várost, amikor
az önkormányzat felbontotta a beruházókkal kötött szerződéseket, hiszen azóta
semmilyen előrelépés nem történt: a terület a tíz évvel ezelőtti állapotban van.
Saját védője kérdésére Várhegyi kifejtette: véleménye szerint a szocialista többség?
közgyűlés éppen azért bontatta fel vele a szerződéseket, hogy azután perbe
lehessen fogni hűtlen kezelés vádjával. (Az ismeretlen tettes elleni feljelentést is
Várhegyi tette meg – szintén a közgyűlés határozata értelmében.)
Az ő olvasatában ugyanis az események sora a következő: a város előnyös szerződéseket
köt négy céggel a belvárosi telkek beépítésére, majd fél évvel később – belső
vizsgálatok hatására – felmondja azokat. A vevők emiatt nem kezdik el a beruházást,
az önkormányzat viszont vagyoni hátrány elszenvedéséért feljelentést tesz, mely
során Várhegyi válik elsőrend? vádlottá.
Arra a kérdésre, hogy ha mindez így történt, miért és kinek az érdekében történt
így, az államtitkár elmondta: sejtése szerint politikai ellenlábasai akarták megtörni
addigi vitathatatlan népszerűségét a városban.
2000. 06. 10. (IV/24)
