– Az AB-nál egy törvény alkotmányellenes voltának felülvizsgálatát lehet csak
kérvényezni, még akkor is, ha tudjuk, hogy valószínűleg nem alkotmányellenes
jogszabályról van szó. Mi igazából az indoklástól vártunk sokat, azt akartuk
hallani, hogy ha nem alkotmányellenes, akkor miért nem az.
– Miért volt fontos, hogy az AB ezt kimondja?
– Szerintünk egy köztársaságban ezekkel a kérdésekkel tisztában kell lenni,
másrészt pedig egy tiszta képet teremtett ebben a jobboldali pártok által
folyamatosan lebegtetett, sejtetett homályos helyzetben. Ez egy tíz éve tartó
folyamat, amely a címervitával kezdődött, és most már ott tartottunk, hogy a 2000.
január 1-ji koronatörvény preambuluma a koronát a magyar közjogi hagyomány részeként
kezeli, mely egy köztársaságban az alkotmány primátusát veszélyezteti. Ezt a
folyamatot akartuk egy alkotmánybírósági határozattal, annak indoklásában
foglaltakkal megakadályozni, és a testület ki is mondta, hogy amíg ez az alkotmány
van érvényben, addig ennek a koronának nincs közjogi funkciója, és ha valaki akar
rajta változtatni, azt csak kétharmados többséggel tudja megtenni.
Egyébként Torgyán miniszter úrnak is volt már egy beterjesztett törvényjavaslata
ezzel kapcsolatban, melyben többek között a korona jogforrási helyét firtatta. Később
aztán pontosan azért vonta vissza, mert a január 1-ji koronatörvény preambuluma
kimondta, amit ő hallani akart – így ezt is a jobboldali kompromisszumok közé
sorolhatjuk.
– Milyen trendbe illeszkedik a koronakérdés felelevenítése?
– Többféle hagyomány van Magyarországon az alkotmányossággal és a közjogi
rendszerrel kapcsolatban. Az egyik a rendszerváltás alapszellemének megfelelő, modern
köztársasági hagyomány, amely a korona jogforrási szerepével nem ért egyet, és első
számú jogforrásként az alkotmányt kezeli. A másik hagyomány ezt a felfogást
folyamatosan kikezdi, és bizonyos értelemben sikereket is ér el: ennek köszönhetően
van koronás címere Magyarországnak, a korona bekerült a politikai vitákba, augusztus
20-án a korona előtt tesznek esküt a kiskatonák – kvázi mint régen, a koronára
esküsznek –, és ennek szellemében született az idei év első törvénye is. Mindez
azért veszélyes tendencia, mert egy esetleges jobbra tolódás esetén ez tovább csúszhat
a kedvezőtlen irányba.
Tökfejek, boszorkányok, szellemek és csontvázak: honnan ered a Halloween valójában?
Több ezer éves hagyományokból épül fel a pogány szelleműző ünnep »
‘56 egy párizsi gyermek szemével
Külföldön is hatalmas izgalommal követték az akkori eseményeket »
Újév, rettenetes napok és a bűnbánat ereje
A rós hásánát követő időszak a önvizsgálat, bűnbánat, bűnvallás és a megtérés ideje »
Tökfejek, boszorkányok, szellemek és csontvázak: honnan ered a Halloween valójában?
Több ezer éves hagyományokból épül fel a pogány szelleműző ünnep »
‘56 egy párizsi gyermek szemével
Külföldön is hatalmas izgalommal követték az akkori eseményeket »
Újév, rettenetes napok és a bűnbánat ereje
A rós hásánát követő időszak a önvizsgálat, bűnbánat, bűnvallás és a megtérés ideje »
2000. 07. 08. (IV/28)
