Grespiket április elején nevezte ki a miniszterelnök a hivatal élére, a
belügyminiszter és a Miniszterelnöki Hivatalt felügyelő miniszter közös
indítványára. Ezt követően többször került összetűzésbe a Főpolgármesteri
Hivatallal, például a türelmi zónák rendezésekor – melynek érdekessége, hogy
ekkortájt nevezte magát először Budapest főispánjának –, majd a XV. kerületi,
szocialista többség? önkormányzattal is megvívott a Meixner-ügy kapcsán. A Magyar
Fórum ekként kommentálta kinevezését: "Egy évtizednek kellett eltelnie a
szocializmus összeomlása óta ahhoz, hogy egy hivatal újonnan kinevezett vezetője
vegye a bátorságot, és beiktatásával egy időben piros-fehér-zöld lobogót tetessen
ki. Hadd tudják a fővárosiak, hogy ebben az épületben új szelek fújnak. Nem kis
bátorság ez Demszky hivatalának közelségében."
A BM a héten vizsgálta Grespik Lászlónak a közérdek védelmében hozott
rendelkezését, amely szerint Budapesten túl sok külföldi rendelkezik
ingatlantulajdonnal, és a növekvő kereslet felveri az ingatlanok árait. A belügyi
tárca közigazgatási értekezletet hívott össze, melyen megállapították, hogy a
megyei és fővárosi közigazgatási hivatalok vezetői elbírálhatják ugyan az egyes
kérelmeket, de semmilyen jogszabály nem hatalmazza fel őket arra, hogy kvótát
megállapítva limitálják a külföldiek ingatlanhoz jutását. Kara Pál, a
Belügyminisztérium helyettes államtitkára abbéli reményének adott hangot, hogy
Grespik nyilatkozata csupán félreértés volt.
Lapunk kérdésére Grespik László elmondta: Az összingatlanvagyonhoz képest soknak
tartja a külföldiek ingatlanvásárlását a fővárosban, ami a budapesti magyar
lakosság közös érdekével ellentétes, hiszen előlük veszik meg a lakásokat,
másrészt a maradéknak felverik az árát. Egyáltalán nem érzi úgy, hogy túllépte
volna kompetenciáját, hiszen nincs érvényben olyan jogszabály, amely egyeztetési
kötelezettséget írna elő számára hasonló esetben. "Az Atyaúristennel egyeztettem
egyébként, meg saját magammal" – mondta a hivatal vezetője, aki váltig állítja:
semmilyen ideológiai szempont nem játszott szerepet döntésénél, pusztán szakmai
alapon került sor a rendelkezés megfogalmazására.
Orbán Viktor miniszterelnök szerda reggeli interjújában arról számolt be, hogy maga
is csak utólag értesült az újításról, és nem tud hasonló eljárásról a
közelmúltban. A kérdés szerinte nemcsak közigazgatási, hanem politikai mérlegelést
is igényel, országos jelentőség? ügyről lévén szó, ezért az elkövetkezendő
kormányüléseken erről is szükség lesz néhány szót ejteni. A budapesti
ingatlanárakat egyébként ő is magasnak tartja, de ennek okát nem a külföldi
befektetők jelenlétében, hanem a közelgő uniós csatlakozásban látja.
"Az elmúlt tíz évben nem volt gyakorlat, hogy a közigazgatási hivatal, illetve
annak jogelődje, a köztársasági megbízotti hivatal ilyesfajta kérdésben határoz,
mivel hasonló ügyekben választott testületek szoktak döntést hozni" – mondta el
a Heteknek Nyári Krisztián, a Főpolgármesteri Hivatal sajtófőnöke. Nyári szerint
is kétségtelen, hogy a fővárosi ingatlanárak emelkedésében szerepe van a külföldi
ingatlanvásárlóknak, de ez távolról sem nyom annyit a latba, mint amennyi előnye van
annak, hogy külföldi befektetők telepednek meg Budapesten. Egyszer? példa erre, hogy
a városban szállodát építő külföldi nyilvánvalóan lakni is szeretne valahol, és
ha már éppen betelt az országonként megállapított kvóta, akkor nagy összeg?
beruházása dacára lakásproblémák elé néz. Ráadásul ezt az egész rendelkezést
meg is lehet kerülni, mert ha vállalkozás veszi az adott ingatlant, akkor rá már nem
vonatkozik a korlátozás – tette hozzá a sajtófőnök.
Németh Erzsébet, a fővárosi MSZP-frakció vezetője úgy érzi, furcsa szemlélet kezd
mostanában eluralkodni a közigazgatási hivatalban. Ennek egyik mementójaként
említette Grespik László júniusi sajtóközleményét, amelyben nemes egyszerűséggel
Budapest főispánjának nevezte magát a tisztviselő. "Grespik nem hozhat ilyen
döntést egyedül, hiszen a 7/1996-os kormányrendelet egyértelműen kimondja, hogy a
hivatal vezetője csak az illetékes települési vagy kerületi önkormányzat
polgármesterének nyilatkozata alapján tagadhatja meg az önkormányzati érdekeket
sértő külföldi ingatlanszerzés engedélyezését." Mint mondta: egy közigazgatási
vezető nem tehet olyan kijelentéseket, hogy "majd ő főispánként Damoklész
kardját lebegteti a főváros önkormányzata fölött". Az ő dolga a törvényesség
felett való őrködés, nem pedig egy állam létrehozása az államban – állapította
meg Németh.
Bánovics Tamás, a MIÉP fővárosi képviselője elmondta, hogy örömmel fogadták
Grespik úr döntését, hiszen egy nagyon fontos és élő problémára hívta fel a
figyelmet. A különféle nyilatkozatokban megfogalmazott érvelésekkel szemben úgy
látja, hogy egyetlen közigazgatási hivatal vezetőjének sincs egyeztetési
kötelezettsége bármiféle döntéshozatal előtt, és ebbe a többi közigazgatási
hivatal vezetője is beletartozik. Bánovics szerint az 1996-os kormányrendelettel az a
baj, hogy gumi-jogszabály, vagyis a közérdek fogalmának tisztázása elmaradt,
elképzelhetőnek tartja tehát, hogy egy új kormányrendelet formájában megalkotott
konkrétabb szabályozás megoldhatná a kérdést.
Magyar felsőbbrendűség
Az alábbi idézetek Grespik Lászlónak a Magyar Demokrata hasábjain 1999
decemberében és 2000 elején megjelent írásaiból származnak.
"Sajnos a többségi kisebbség által elnyomott kisebbségi többség ebben az országban
a magyar. Befogadtunk mi mindig minden fajtát. Szerintem ezt jogos önvédelemből vissza
kellene kissé fognunk egy időre, különben a turáni átok: a jószívűségünk önveszélyessége
megöl minket."
"Badiny Jós Ferenc sometológus, nyelvész-történész professzor kutatásai bizonyítják,
hogy Jézus nem zsidó, hanem vérünkből való pártus (szkíta-hun) herceg volt, vagyis
Jézus vérrokonai vagyunk. Isten kiválasztott népe tehát a magyar, hiszen közülünk
való hercegnő lett Isten gyermekének anyja. Az Árpád-házi (Turul=fényfiú) királyok
Jézus családjából származnak. Titkos vatikáni iratokban megírták igaz történelmünket
is, de azt előlünk, az egész világ elől eltitkolják, mert mi a nyugati kultúrkörnél
magasabb szintű, ősibb kultúrát hordozunk."
Külföldi tudósok kutatásaira hivatkozva írja: "A zsidók a kényelmes, őseink állama
alatti »fogságuk« alatt beépítették saját vallásukba az ősi hitvilágunk, kultúránk
kincseit, elemeit, onnantól sajátjukként a mai napig feltüntetve. A hatágú csillag a
kétszeres: égi és földi tökéletesség jelképe, az ötágú csillag a
Nagyboldogasszony ősi jelképe, mindkettőt plagizálták használóik. A Talmud utálja,
szidalmazza Jézust. Az Orion, az esztergomi oroszlánok és a gizai piramisok magyar
vonatkozásúak, mondanivalójuk összefügg; a Szfinx eredeti neve: Hun."
2000. 07. 08. (IV/28)
