hetilap

Az Alkotmánybíróság 1990. évi határozatában alkotmányellenesnek minősítette
és eltörölte a halálbüntetést, mivel az sérti az embereknek az élethez és a
boldoguláshoz való – az Alkotmányban rögzített – jogát. Vannak olyanok, akik ezt
a Nyugathoz való felzárkózás jelének tartják, mások szerint a társadalom jelenlegi
fejlettségi szintjén a halálbüntetést még nem lehet mellőzni. Németh Zsolt rendőralezredes,
főiskolai adjunktus a Heteknek elmondta, hogy statisztikai adatokkal bizonyítható, hogy
a halálbüntetésnek nincsen befolyása a bűnözésre, sőt adott esetben kifejezetten káros
is lehet a társadalomra nézve. Mint mondta, igaz, hogy az elkövetőknek sincs joguk más
életét kioltani, de ezt mi sem tehetjük meg velük, annak ellenére, hogy megvetjük és
kiközösítjük őket. Véleménye szerint nem szabad elfelejtkeznünk arról sem, hogy tévedések
mindig vannak, amelyek a halálbüntetés megléte esetén a vádlott életébe is kerülhetnek.
"A múlt heti, McDonald\'s-ban történt mészárlást elkövetőhöz hasonló ámokfutók
esetében pedig teljesen hatástalan, hiszen az ilyen típusú bűnözők nem számolnak a
büntetéssel" – vélte az alezredes.

Szilágyi Mária kriminálpszichológus más véleményen van. Mint lapunknak elmondta:
munkája során, valamint a Kozma utcai börtönben szerzett tapasztalatai alapján állítja,
hogy a halálbüntetés igenis félelmet kelt a bűnözők között, és van visszatartó
ereje.

Ezen a véleményen van a Rendőrtiszti Főiskola egy neve elhallgatását kérő tanára
is. Az egykoron gyakorló bíróként is tevékenykedő szakértő szerint csupán az állam
elleni bűncselekmények esetében kellett volna eltörölni a halálbüntetés intézményét,
az emberölés minősített eseteiben ez nem volt időszerű. Mint mondja, tapasztalatból
tudja, hogy az életfogytiglani börtönbüntetésnek közel sincs akkora elrettentő
ereje, mint például az akasztásnak. Bár a múlt héten Budapesten lövöldöző ámokfutót
nem ítélné halálra, a hetvenes években több esetben különös kegyetlenséggel
gyilkoló Soós testvérekhez hasonló bűnözőknek ő sem adna kegyelmet, mivel "a büntetés
célja a társadalom védelme".

Az esetleges bírói tévedésekkel kapcsolatban pedig egy tanulságos történetet
mondott el. A hatvanas években a rendőrség holtan talált egy nőt, akit – mint a
szakértői vizsgálat megállapította – megerőszakoltak, majd megcsonkítottak és
megöltek. A nyomozás során letartóztattak egy férfit, akit előbb halálra ítéltek,
de később az ítéletet életfogytiglanra módosították. Az illető már több évet
leült a büntetésből, amikor a fentihez hasonló esetek kezdtek megismétlődni, szám
szerint hétszer. Az ekkor rendőrkézre került Kovács Péter beismerte, hogy ő volt az
elkövető, sőt kiderült: a legelső gyilkosságot is ő követte el. Így az ártatlanul
elítélt férfit szabadon engedték, Kovácsot pedig felakasztották. A gyilkos a bíróságon
nem fellebbezett az ítélet ellen, sőt kijelentette: ha nem tudják megváltoztatni,
akkor a legjobb megoldás valóban az, ha felakasztják, mivel nem tudja garantálni, hogy
a jövőben, ha lehetősége lesz rá, nem követ el hasonlóan kegyetlen bűncselekményeket.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek