Bánk Attila Fotó: Vörös Szilárd
– A koalíció elmúlt két évéből melyik területeket tarja sikeresnek?
– A koalíciónk nyugodtan nevezhető a szó szoros értelmében polgári koalíciónak,
hiszen a benne levő pártok eszmerendszere nagyjából hasonló. Ebből következik, hogy
a céljaink megfogalmazásában és kidolgozásában egyetértés volt. Ezekből kiemelni
egy-egy területet nem érdemes, de azt lehet mondani – néha kisebb viták mellett is
ugyan – hogy a koalíció jól működik.
– Akkor kisgazda szempontból mit tart sikeresnek?
– Két alapvető célról beszélhetünk. Egyrészt: a kormány működése zökkenőmentes
legyen. Ez megtörtént. Másodlagos cél, hogy az általunk befolyásolt tárcák jól működjenek.
Objektív tények figyelembevételével a földművelésügyi tárca munkája egészen
kiemelkedő. Emlékeztetek arra, hogy a kormány működése kezdetén tombolt az orosz válság,
majd télen túl sok hó, tavasszal a túl sok víz okozott óriási gondokat, idén pedig
az aszály okoz károkat. Jól teljesít a honvédelmi, illetve a Phare-támogatásokkal
foglalkozó minisztérium is. A környezetvédelmi tárca élén változás történt, éppen
ezért ennek értékelésével várjunk.
– Sikerek a frakció szempontjából?
– Azzal a feladattal kerültem a frakció élére – és nem a bársonyszékbe
– hogy önálló arculatot teremtsek a kisgazda frakciónak. Az elképzelésem az volt,
hogy nem egyszemélyes és egyszólamú frakciót próbálok létrehozni, hanem a vezetést
– viszonylag sok frakcióvezető-helyettessel – kiszélesítve egy sokszólamú, színes
grémiumot alakítok ki. Ez talán egy erősebb, jobban felkészült frakció képét
mutatja a többihez képest, ahol a felszólalók általában ugyanazok a személyek.
– Bizonyára történtek kudarcok is, hisz minden nem lehet mindig tökéletes.
Mik ezek?
– Személyes kudarcomnak tartom, hogy nem sikerült "átlobbizni" a bírói
korhatár leszállítására tett indítványomat. Hasonlóképpen éltem meg azt, hogy a
nyugdíjkorhatár leszállítását, ami az FKgP választási programjában szerepelt, nem
tudtuk a parlamenten keresztülerőlteni. Bár egyik tervet sem adtam, illetve adtuk fel.
Más területeken viszont nem beszélhetünk kudarcról, hiszen számos frakciótársam
javaslata megvalósult.
– Az elmúlt két évben több vihart kavart ügynek kisgazda parlamenti képviselő
volt a "kirobbantója", mint például most a Pallag-féle olajügynek. Hogyan születnek
ezek az "akciók"; a párt találja ki ezeket, vagy a képviselők kapnak szabad
kezet?
– Pallag képviselő a bizottság megalakítása előtt több ízben szóvá
tett bizonyos ügyeket, és kiderült, hogy ezeknek van némi alapjuk, hisz azóta már vádat
is emeltek békési kötődés? rendőrtisztek ellen. Elindult egy ügy, amely elsősorban
nem parlamenti, hanem sajtó-, különösen televíziós ügy volt. A parlament ezt követően
jutott arra a felismerésre, hogy létre kell hozni egy bizottságot. Pallag úr úgy került
ennek az élére, hogy ő volt a legtájékozottabb a kérdésben. Innentől – a bizottság
megalakulásától – a dolog önálló életet él, hiszen a bizottság önmagában nem
egy-egy frakció által delegált tagokból, hanem a parlament által megválasztott képviselőkből
áll. Felelőséggel is – mind Pallag úr, mind a tagok – a T. Háznak tartoznak.
Pallagot senki sem utasíthatja, sem mi, sem mások.
– Tehát addig támogatták Pallag urat – a közélet úgynevezett megtisztításáért
végzett – munkájában, amíg létre nem jött a vizsgálóbizottság, de ez után –
álláspontjuk szerint – "önjáróvá" vált Pallag László?
– Semmi közünk nincs hozzá, de a többi frakciónak sincs.
– Ellenzéki politikusok szerint kellemetlen helyzetbe hozta Önöket Pallag úr,
hiszen a főügyész bejelentése szerint eddig úgy tűnik, hogy Nógrádi Zsolt
koronatanú hamis tanú.
– Amikor az esetleges olajügyek történtek – vagy nem történtek, hiszen
ez még nem bizonyított – az FKgP ellenzékben volt, s a kutya se kérdezte a véleményünket.
A kérdéskör alaptézise az, hogy a korrupció mindig a mindenkori hatalomhoz kötődik.
A most felmerülő ügyek – hangsúlyozom akár igazak, akár nem – nem ennek a kormánynak
a "sara", hanem az elmúlt kormányok termékei. Mi tiszta vizet szeretnénk önteni a
pohárba. Annak a kérdésnek tisztázása, hogy ha az eljárás során bárkinek is a
neve felvetődik, egy önmagát is bűnözőnek valló személy kiket hoz hírbe vagy
kiket nem, nem a bizottság, hanem a bűnüldöző szervek feladata. Mi – a kisgazda párt
– nem állítottunk semmit.
– Akkor nem érzi magát kellemetlen helyzetben?
– Nem.
– Mi történik akkor, ha kiderül, hogy a Nógrádi-féle vallomás hamis?
– Ki állította ennek ellenkezőjét? Engem abszolút nem érdekel Nógrádi
úr vallomása, de egy ilyen tanúvallomást értékelni az arra hivatott állami szervnek
kell. Más a feladata a parlamenti bizottságnak, és más a feladata az ügyészségnek.
Ez utóbbinak kell vizsgálni az érintettek érdekében, hogy mi az igaz, és mi nem.
Ennek az eredménye viszont meghatározza a politika további lépését.
2000. 08. 26. (IV/35)
