Olajdobálás a Parlamentben

Pallag Lászó átadja bizonyítékát az ügyészségnek Fotó: Vörös
Szilárd

Ha egymás mellé tesszük a parlament szerdai rendkívüli ülésén fideszes
politikusok által elmondottakat, akkor különös összegzést kaphatunk: az ellenzék köztörvényes
bűnözőkből áll. Stumpf István kancelláriaminiszter szerint az előző kormány
felelős az olajügyek keletkezéséért. A miniszter még a rendszerváltás előtti időkig,
az ott kialakult kapcsolati hálókig vezette viszsza az olajtörténeteket.

A Fidesz vezérszónoka, Fazekas Sándor is jórészt Hornékat tette felelőssé,
kijelentve: az a kérdés, hogy Németh Miklós, Horn Gyula, Dunai Imre, Pál László és
Kuncze Gábor mikor vállalják tetteikért a felelősséget.

Szalai Annamária zalai képviselőasszony pedig nemes egyszerűséggel "csalóknak, bűnözőknek"
nevezte a szocialista képviselőket. Kijelentette: az MSZP-s honatyák múltja "olajfoltos".
A vita jellegét jól illusztrálja, amit Kövér László, a polgári párt elnöke
Kuncze Gáborról mondott. Szerinte az SZDSZ-es vezető "becstelen és gyáva". A "bűnös"
szocialisták és szabaddemokraták vízióját erősíti Orbán Viktor levele a házelnökhöz,
illetve a Fidesz-elnökség csütörtöki állásfoglalása. Orbán az "olajülés"
napján nyilvánosságra került levele szerint: a rendvédelmi szervek és a
nemzetbiztonsági szolgálat előző kormány alatti esetleges érintettségét hasznos
lenne vizsgálni. Orbán javasolta: fontolják meg az előző kormány kormányfőjét,
belügyminiszterét, pénzügyminiszterét és nemzetbiztonsági ügyekért felelős
miniszterét érintő vizsgálat lehetőségét.

Másnap a párt egész elnöksége csatlakozott az előbbiekhez. Felhívták a figyelmet Németh
Miklós és Horn Gyula volt miniszterelnökök, Békesi László egykori pénzügyminiszter
és Pál László volt ipari és kereskedelmi miniszter, valamint Kuncze Gábor felelősségére.
Külön kiemelendő, hogy Németh Miklós, egykori miniszterelnök, népszerű szocialista
politikus is előlépett a "bűnösök" kategóriájába. Ez új elem volt az
eddigiekhez képest.

Mindez azért különös, mert éppen a parlamenti ülés első részében tájékoztatta
a T. Házat Polt Péter legfőbb ügyész a Nógrádi-féle fő-fő tanúvallomás
legvaskosabb állításairól. Egyértelműen bebizonyosodott, hogy Nógrádi hazudott.
(Polt Péter felszólalásának vonatkozó részlete keretes írásunkban olvasható.)
Mindez alapjaiban kérdőjelezi meg az olajbizottság eddigi "eredményeit".

Az ellenzék teljesen más módon közelítette meg a kérdést. Juhász Ferenc
szocialista vezérszónok szerint az olajügy következtében a magyar demokratikus intézményrendszer
egésze került veszélybe, mivel az emberek egyre kevésbé bíznak választott képviselőikben.
Juhász Ferenc feltette a kérdést: vajon kinek az érdeke a politikai rendszer stabilitásának
veszélyeztetése? Juhász szerint a közvéleménynek meg kell tudnia, kik az érintettek,
és a bűnösöknek el kell nyerniük méltó büntetésüket. A képviselő kijelentette:
a szocialisták semmilyen formában nem érintettek az olajügyben, de ha ennek az
ellenkezőjét konkrét tényekkel tudják igazolni, akkor az MSZP megteszi a megfelelő lépéseket.

Vastagh Pál MSZP-s képviselő, volt igazságügy-miniszter hangsúlyozta, hogy a rendkívüli
ülés kezdeményezésével az MSZP szándéka egy tisztázó folyamat elindítása volt.
A szocialista képviselő kifejtette: az MSZP-SZDSZ kormány 1994 júliusában alakult, és
a törvényalkotó munkának köszönhetően 1995 januárjára tulajdonképpen megszűntek
azok az okok, amelyek miatt addig érdemes volt a bűnözőknek az olajszőkítéssel
foglalkozni, ezt Pintér Sándor belügyminiszter is elismerte. Kovács László szerint a
rendkívüli ülés legfőbb feladata a politika hitelének helyreállítása, valamint az
ország nemzetközi tekintélyének megóvása.

"A magyar demokrácia tíz- éves történetében először fordult elő, hogy neves közéleti
személyiségeket minden bizonyíték nélkül bűncselekménnyel vádoltak meg. Ha ez
polgárjogot nyer Magyarországon, akkor súlyos sérüléseket szenvedhet a jogállamiság
rendszere" – mondta Horn Gyula, volt kormányfő az ülés esti szakaszában. Horn
szerint ezért a felelősség a bizottság elnökét terheli. A volt miniszterelnök
szerint "az ügyben sötét manipuláció folyik", és ki kell deríteni, hogy ez
kinek az érdeke. "Mivel manipulációról van szó, nyugodtan nevezhetem kövér (rövid
hatásszünet) kacsának ezt az ügyet" – mondta az ellenzéki politikus, hozzátéve:
"Azt szeretném elérni, hogy ez a kacsa ne legyen még kövérebb." Horn Gyula emlékeztetett
arra, hogy az "olajmanipuláció alól az MSZP húzta ki a talajt", mikor 1995-ben a háztartási
tüzelőolaj és a dízelolaj árát kiegyenlítette. Felhívta a bizottság elnökének
figyelmét, hogy nem Nógrádi Zsoltot kellene az olajügyek egyetlen hiteles tanújának
tekinteni.

Kuncze Gábor, az SZDSZ frakcióvezetője szerint a politikai elit magának köszönheti,
hogy a rendszerváltást követő tizedik évben megrendült az állampolgárok bizalma a
demokratikus intézményrendszerben. Szerinte nem lehet csodálkozni ebben az ügyben a közvélemény
alakulásán, hiszen az olajbotránynak nincs egyetlen olyan mozzanata sem, amelyiket ne
magának köszönhetné a politika. Az idáig vezető út többek között a Kaya Ibrahim
és Joszif Tot nevével fémjelzett botrány, a megfigyelési ügy és az autópálya-építés
gyanús körülményeiből adódik.

Nikolits István szocialista politikus, egykori titkosszolgálati miniszter szerint fontos
üzenetek hangzottak el a parlamenti ülésen. Mint lapunknak elmondta: érdekes, hogy "bemosták"
a jók közé a MIÉP-et, hiszen a tisztának "kijelentett" Fidesz és FKgP mellett
erről a pártról nem hangzottak el eddig kompromittáló kijelentések. Vancsik Zoltán
szocialista frakcióvezető-helyettes lapunknak kijelentette: az egész üggyel ma már az
ellenzéket akarják lejáratni. Ezt találták ki, mivel Magyarországon "mint tudjuk,
nem verseny folyik a választók kegyeiért a pártok között, hanem egyeduralkodás, kizárólagosság
és a másiknak az elnyomása, eltiprása."

Répássy Róbert, a Fidesz frakcióvezető-helyettese lapunknak kifejtette: "A
legfontosabb számomra az a mondat volt, amit Stumpf István, azt hiszem, hogy cáfolhatatlanul
előadott, hogy a Fidesz kormányzása alatt 1998 óta semmiféle olajügy, olajbűnözés
vagy olajbűncselekmény nem történt. Tulajdonképpen az előttünk levő kormányok
alatt születtek ezek a bűncselekmények, tehát politikai felelősséget a mi oldalunkon
keresni kár." Répássy azt is kifejtette: osztja a belügyminiszter véleményét,
miszerint az egész ügy mögött a szervezett bűnözés érdekei húzódnak: éppen a bűnüldözésért
felelős szervezet destabilizálása a cél, ezért támadják a belügyminisztert.

Balsai István, az MDF frakcióvezetője – aki felszólalásában kocsmapolitikának
nevezte az olajbizottság eddigi működését – a Heteknek kifejtette: egy érdekcsoport
áll az ügy hátterében, amely különböző félhíreket összeállítva, egy ilyen társadalmi
érdeklődésre számot tartható eseménysorozatot látszólagos belpolitikai ügyként
megkonstruálva a politikai intézményrendszer lejáratására törekszik.