Lapunk kérdésére, hogy mi áll a törvényjavaslat hátterében, milyen indíttatásból
született az elhatározás, Dán János kifejtette, hogy ő tulajdonképpen csak a történelmi
egyházak létjogosultságát tartja elfogadhatónak, maga is a Római Katolikus egyház
tagja, az újonnan alakult egyházakkal kapcsolatban kételyei vannak. Ezt alátámasztandó
említette kisgazda politikus társai parlamenti munkáját, amely ez év folyamán többször
foglalkozott a kisegyházakkal. Hangsúlyozta, hogy nem politikustársaival, hanem a történelmi
egyházakkal konzultált, mielőtt a törvényjavaslatot útjára indította. Velük egyetértésben
alakította ki álláspontját: legalább 10 ezer főhöz kötnék az egyházalapítást.
Szerintük így gátat lehetne szabni annak, hogy "deviáns cselekedetekre buzdító
szekták, illetve nyilvánvalóan haszonszerzésre, vagy politikai célok elérésére
alapított közösségek veszélyeztessék a vallásszabadságot".
A politikus szükségesnek tartja, hogy egyházat kizárólag olyan vallási tevékenység
céljára lehessen alapítani, amely minden szélsőségektől mentesen az emberi erkölcsre
való nevelést állítja középpontba, és a család, a társadalom és az állam számára
hasznos, kiszámítható viselkedés? embereket nevel. Példának állította a
nyugat-európai egyházakat, amelyek a hitélet és a lelki gondozás mellett kiterjedt,
az egész társadalmat átfogó karitatív tevékenységet tartanak fenn. Véleménye
szerint, "ha még több egyház telepszik ugyanarra a néprétegre, az senki számára
sem szerencsés". "A vallásszabadságról szóló 1990. évi IV. törvényt azért
kell módosítani, mert annak megalkotásakor még nem voltak olyan kézzelfoghatóan
jelen a társadalomban azok a veszélyes tevékenységek, amelyek a szekták tevékenysége
nyomán tetten érhetők" – érvelt Dán János, aki reméli, javaslata akadálytalanul
fog keresztüljutni a parlamenten.
A kisgazda politikus egyébként egyéni választókörzetben szerzett mandátumot
1998-ban. Eddig csupán szakmai politikusként hallatott magáról, mint aki a mezőgazdaságban,
és az ahhoz kapcsolódó kérdésekben szakértő.