"Azért jöttem, hogy a szociális partnerekkel találkozzam, tehát mindazokkal,
akik a magyarországi szociális párbeszédben részt vesznek – nyilatkozta lapunknak a
szakértő. – Legfőképp arra vagyunk kíváncsiak, hogy az érintettek miként vélekednek
a szociális párbeszéd jelenlegi hazai gyakorlatáról, fejlődéséről, esetleges
problémáiról." Arra a kérdésünkre, hogy ha esetleg hiányosságokat találnak, az
lassíthatná-e a csatlakozási tárgyalásokat Vaughan-Whitehead elmondta, hogy reményeik
szerint nem lesz ilyen, de természetesen, ha további egyeztetéseket igénylő kérdésre
bukkannak, nem fognak átsiklani felette.
A szakértő már megérkezése napján találkozott mind a munkaadói, mind a
szakszervezeti konföderációk képviselőivel. Ez utóbbi, több órásra nyúló tárgyaláson
a szakszervezetek vázolták a munkavállalói oldal elképzeléseit és problémáit.
Mint Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke, a megbeszélés
egyik résztvevője a Heteknek elmondta: "A magyar szakszervezetek régóta elégedetlenek
a helyzetükkel, s nem elsősorban a saját szervezeteik – bár azt sem tartják túl rózsásnak
– hanem a munkavállalók helyzetével. Szó volt a munkavállalóknak azokról a konkrét
problémáiról, amelyek a készülő Munka Törvénykönyvével és különböző
reformokkal kapcsolatban merültek fel. Említést tettünk a kollektív szerződések számáról,
tartalmáról és számos olyan kérdésről, amiről már korábban is beszéltünk."
A Hetek információi szerint a szakszervezeti képviselők úgymond "eláztatták" a
magyar kormányzatot. Számukra ugyanis problémát jelent, hogy úgy fogad el a parlament
kormánypárti többsége munkavállalókat is érintő törvénymódosításokat, határozatokat,
hogy nem veszik figyelembe a szakszervezetek véleményét, sőt némely esetben meg sem
hallgatják, meg sem kérdezik a munkavállalók érdekeit képviselő szervezetek álláspontját.
Erre a legfrissebb példa: a T. Ház úgy folytatta az adótörvényekről szóló általános
vitát, hogy érdemben – állítják az érintettek – nem konzultált arról a
szakszervezetekkel.
2000. 09. 09. (IV/37)
