Ambrus János, a XV. kerület alpolgármestere elmondta: mind a fővárosban, mind vidéken
működnek a rákospalotaihoz hasonló megállapodás alapján alapítványi iskolák, a közoktatási
törvény értelmében az önkormányzat elláthatja ilyen formában kötelező oktatási
feladatait. A palotai iskola azonban rövid idő alatt országos hírnévre tett szert.
Nem az itt alkalmazott egyedülálló pedagógiai módszer miatt – ami pedig valóban
egyedülálló –, hanem a média, sőt a parlament fokozott figyelme révén.
Az "ügy" azzal indult útjára a médiában, hogy némely szülő – de különösképpen
egy édesanya – az alapítvány mögött szcientológusokat sejtett, és befolyásuktól
szerette volna megvédeni gyermekét. Az alapítvány és a szcientológia kapcsolatát
mindkét fél cáfolta, az édesanya azonban továbbra is hangoztatta véleményét. Utóbb
kiderült: gyermekét már korábban másik iskolába íratta át, és nem is kerületi
lakos, hivatalos fellépése azonban főként azért volt aggályos, mivel a szülői
munkaközösség – melynek nevében fellépett – nem állt mögötte. Mindazonáltal
kiszállt az oktatási ombudsman, a közigazgatási hivatal vezetője, Grespik László a
bírósághoz fordult az MSZP-s többség? képviselőtestület döntése miatt, ifj.
Hegedűs Lóránt, a MIÉP képviselője pedig a parlamentben napirend előtti felszólalásban
követelt "új világot, amely megmarad annak, aminek a teremtő és eleve elrendelő
Isten szánta a Kárpát-medencében: magyarnak!", és fújt takarodót a "magyarellenes
pénzügyi diktatúrát kiszolgáló posztkommunista, illetve szcientológus maffiának".
Ambrus János alpolgármester szerint a Tóth István utcai iskola esetében a problémát
az jelenti, hogy a három pályázó alapítvány közül egyedül a Meixner Alapítvány
maradt talpon, a MIÉP-es képviselő felháborodását pedig az magyarázza, hogy az
egyik alulmaradt pályázó éppen az ő érdekeltségi körébe tartozó református alapítvány
volt. "Csakhogy a pályázat során ez az egyházi alapítvány kikérte magának, hogy
az önkormányzat kéri tőle a pedagógiai programot és a pedagógusok összetételét"
– számolt be az alpolgármester.
A közelmúltban elhunyt Meixner Ildikó pszichológus-gyógypedagógus által a diszlexiával,
diszgráfiával, diszkalkuliával (azaz olvasási, írási és számolási nehézségekkel)
küszködő gyermekek számára kifejlesztett módszerrel dolgozó Meixner Alapítvány
1994 óta szerződéses jogviszonyban állt a Tóth István utcai Általános Iskolával.
A módszert országszerte több iskolában alkalmazzák, van ahol évek óta kétszeres a
túljelentkezés az ilyen osztályokba. Mivel a Tóth István utcai iskola az együttműködés
évei alatt országos továbbképző intézménnyé vált, elkerülte a XV. kerületben
1996 óta zajló átszervezéseket. 1998-ban egy második ütem? átszervezés kapcsán
felmerült az az elképzelés, hogy a pedagógusi közösség szervez alapítványt, és működteti
tovább az intézményt, de 1999-ben, amikor az átszervezési hullám csendesülni látszott,
az iskola egyoldalúan felmondta a szerződést a Meixner Alapítvánnyal. Az önkormányzat
által kiírt tenderre így az alapítvány saját jogon jelentkezett. "A szülők,
illetve a pedagógusok végül nem hoztak létre alapítványt, tehát a három jelentkező
közül a törvényi feltételeket egyedül a Meixner Alapítvány tudta produkálni –
tudtuk meg Ambrus Jánostól. – Vannak olyan pártok, és olyan egyházi szervezetek,
akik ebbe egyszerűen nem akarnak belenyugodni" – fűzte hozzá.
Horn Gábor szabaddemokrata oktatáspolitikus hiánypótlónak tartja az alapítvány munkáját,
és "drukkol" az iskolának. Mint lapunknak elmondta: álláspontja szerint a valóságban
nem szakmai, hanem politikai okokból "szórakoznak" az intézménnyel. Sió László,
a Oktatási Minisztérium kabinetfőnöke arról tájékoztatta lapunkat, hogy a tárca
kerekasztal-beszélgetést javasolt a két fél, az önkormányzat és a közigazgatási
hivatal között. Az iskola augusztus 28-án megtartotta az évnyitót; 141 tanulóval,
melyből 106 fő kerületi, elindult az oktatás. "Hivatalos formában nem tud az önkormányzat
folyamatban lévő perről, a korábbi pert pedig a bíróság megszüntette" –
jelentette ki Ambrus János alpolgármester.
2000. 09. 02. (IV/36)
