A lelkiismereti és vallásszabadság helyzete Magyarországon cím? dokumentum készítői többek között az Európai Unió, az Európa Tanács és az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosa mellett töltenek be tanácsadói szerepkört, kiterjedt kapcsolatokkal rendelkeznek Düsseldorftól New Yorkig, és egyre több kelet-európai országban van képviseletük.
Megítélésük szerint Magyarország jelenlegi vallásügyi szabályozása és a vallásszabadság alapvető elveinek foganatosítása példamutató, emellett – ahogyan azt Willy Fautré, a HRWF igazgatója is kiemelte – a felekezetek finanszírozásának rendszere is a vallási pluralizmusról árulkodik.
A 2000. évi jelentésben Buda Péter, a szervezet magyarországi képviselője arra hívja fel a figyelmet, hogy a vallásügyi törvény módosítására irányuló kormányzati törekvések komoly nemzetközi ellenállásba ütköznek (példa a 2000. évi EBESZ-konferencia), ráadásul a módosítási szándék indoklása is sántít, hiszen sem az EU-s jogharmonizációs elvárások, sem az állítólagos visszaélések nem kívánják meg új szabályozás bevezetését. A jelenlegi szabályozás európai mércével mérve is alkalmas a káros jelenségekkel szembeni eljárásokra – állítja Buda, többször is hangsúlyozva: az úgynevezett történelmi egyházak privilegizációjával olyan tendencia érvényesül hazánkban, amely nem csupán a kisebb felekezeteket, hanem az általános gondolat- és véleményszabadság elvét is sérti.
A HRWF különösen a vallás definíciójának megfogalmazását, a hitelvek csatolásának kívánalmát és az egyházak közötti különbségtétel tervét tartja aggasztónak a kormány felkérésére készített törvényjavaslatban.
Schanda Balázs, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának főosztályvezetője szerint a szervezet képviselői által felvetett aggályok részben félreértéseken alapulnak. Véleménye szerint ezeket tisztázhatták volna, ha a jelentés megfogalmazói megkeresik az illetékes tárcát. A főosztályvezető az állam világnézeti semlegességével kapcsolatos aggályokra válaszként leszögezte, hogy a Magyar Köztársaság világnézetileg semleges állam. Elmondása szerint a világnézeti semlegesség két lényeges eleme, hogy az állam nem azonosulhat egyik vallással, egyházzal sem, illetve intézményesen nem fonódhat össze az egyházakkal, vallási felekezetekkel. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy az államnak semleges világnézetet kellene képviselnie, vagy világnézeti közömbösséget kellene mutatnia – állítja a főosztályvezető.
Buda Péter lapunk kérdésére elmondta: a vallástörvény módosítását szorgalmazók egy olyan homogén egésznek tekintik a magyar történelmet, ahol minden pozitív, "szép és jó" volt, és amelyben csak a kommunista éra hozott változást. Nem vesznek tudomást arról, hogy a magyar történelem és a magyar kultúra nagyjai teljes mértékben elutasították az állam és az egyház összefonódásának a Szent István-i államiságban megtestesülő elvét, mely egy történelmi vívmányként került elfogadásra a nemzetközi dokumentumokban is – mondja Buda. "Minden állampolgár vallja és higgye azt, amit szeretne, de az állam felekezeti és világnézeti semlegessége, az »szent dolog«" – figyelmeztet a HRWF magyarországi vezetője.
Hatpárti egyeztetés a módosításról
A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának kezdeményezésére a jövő hét csütörtökön hatpárti egyeztetést tartanak a lelkiismereti és vallásszabadságról szóló törvény tervezett módosítása kapcsán. Rocken-bauer Zoltán, a tárca vezetője az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság előtt elmondta: a törvénymódosítási koncepcióról már egyeztetett az egyházak vezetőivel, és reméli, hogy a parlamenti pártokkal is egyezségre tudnak jutni a kétharmados többséget igénylő jogszabályról. A törvényben a gazdasági jelleg? visszaélések elkerülése érdekében pontosítanák a vallási tevékenység fogalmát. A változtatás nyomán az egyházak bejegyzését csak a Fővárosi Bíróság végezné, és ehhez a kérelmező közösségeknek csatolniuk kellene hittételeik leírását. A módosítási koncepció szerint az egyházakat, vallási közösségeket egyenlő szabadság illeti meg, a törvény ugyanakkor lehetőséget nyújtana arra, hogy az egyházak, vallási felekezetek bizonyos esetekben – a társadalomban betöltött szerepük alapján – eltérő elbírálás alá essenek. (MTI)
2000. 11. 25. (IV/48)
