A kerület története a 18. századig nyúlik vissza, amikor is a városrész a hely zsidó lakosainak tevékenysége nyomán városi szintre emelkedett. Itt épült fel a Dohány utcában Kelet-Európa legnagyobb és legszebb zsinagógája, amely ma sok turistát vonz. Mára a lakosság aránya kiegyensúlyozottabb, ugyanakkor a kerület megmaradt a zsidó hagyományok egyik központjának. Ennek jeleként a címertervező a névadót, Erzsébet királynét jelképező rózsa mellett egy menórával ábrázolta a zsidó hagyományok jelenlétét. A címerjavaslatokat kifüggesztették a polgármesteri hivatalban, melyeket a lakosság írásban vagy egy telefonos üzenetrögzítőn véleményezhetett. Az erre a célra odahelyezett ládából azonban egy ideig nem kerülnek majd elő a cédulák. A jobboldali sajtó azonnal össztűz alá vette a jelképet, amely szerinte indulatokat szít. Ez minden bizonnyal igaz is, példa erre a jobboldal indulata. A VII. kerület polgármesterének sajtófőnökétől megtudtuk, hogy Szabó Zoltán elnapolta a kérdés megvitatását, és már senkinek nem nyilatkozik az üggyel kapcsolatban. Paradox módon éppen az a felvetés antiszemita, hogy egy kisebbséget jelző szimbólum megjelenítése indulatot szülhet, hacsak nem burkolt üzenetet hordoz, miszerint ne lobogtassanak előttük vörös posztót.
Menóra szökőkút egy budapesti parkban Fotó: S. L.
2000. 11. 18. (IV/47)
