Nem hivatalos információk szerint csaknem hatszázan használnak úgynevezett megkülönböztető
jelzést, melynek engedélyezése első fokon az ORFK, másodfokon pedig a Belügyminisztérium
hatáskörébe tartozik. A közlekedési rendőrök beszámoltak már fiatal, öltönyös
yuppikról, akik politikai kapcsolataikra hivatkozva engedik meg maguknak a villogó használatát.
Megfigyelők állítják, hogy bizonyos körökben már a társadalmi elithez való tartozás
jele a kék fény, sőt – mint kiderült – van olyan történelmi egyház, melynek
vezetője szintén rendelkezik egy villogóval.
"Szinte kizárt, hogy a miniszteri Audi 160-180 km/órával haladt volna, mivel akkor
nemcsak a Trabant, hanem a Audi utasai között is lett volna halott – nyilatkozta
lapunknak egy közlekedési szakértő annak kapcsán, hogy az interneten megjelentek
olyan szemtanúkra hivatkozó állítások, amelyek szerint körülbelül 160-180 kilométer/órás
sebességgel haladt a miniszter autója. A "titokzatos" e-mailekben 300 méteres féknyomra
és rendőrségi szemtanúra hivatkozik az ismeretlen szerző. A lapunkat tájékoztató
szakértő elmondta, hogy ilyen hosszú féknyom elképzelhetetlen, de az ügyben nem is
az Audi sebessége a kulcskérdés, mivel a megkülönböztető jelzéssel haladó személygépkocsi
"akármennyivel" átlépheti a megengedett haladási sebességet, és figyelmen kívül
hagyhatja a záróvonalat.
A kérdés az – amit a rendőrségnek elméletileg vizsgálnia kell –, hogy indokolt
volt-e a kék jelzés használata, másrészt a sofőr meggyőződött-e róla: a Trabant
észrevette, hogy elsőbbséget kell adnia. A kék villogó használata a miniszter hatásköre,
mert ő az utasítást kiadó személy, vagyis ha nem volt indokolt a használat – és
erről is hangzottak el vélekedések – akkor a tárcavezetőnek ugyan nincs büntetőjogi
felelőssége, de politikai annál inkább.
A baleset esetében pedig a miniszteri sofőr felelőssége a kérdés, mivel a vezetőnek
– a KRESZ 49. paragrafusának 2. bekezdése értelmében (lásd keretes írásunkat) –
minden lehetséges forgalmi irányból meg kell győződnie arról, hogy az ott közlekedő
járművezetők és gyalogosok megadják-e az elsőbbséget.
Az eljárás során az ütközés minden másodpercét – erre a célra készített számítógépes
programok segítségével – modellezni fogják, valamint hangszakértők megkísérlik
bizonyítani, hogy hallotta-e a Trabant vezetője a sziréna hangját. Mindez várhatóan
több hónapot vesz igénybe.
Egy másik szakértő, Dr. Mándi Sándor, az Országos Rendőr-főkapitányság főosztályvezető-helyettese
a Heteknek elmondta, hogy a jogszabály igazából az úgynevezett bevetési járművekről
szólt, s különféle rendészeti, nemzetbiztonsági érdekek miatt használható a kék
villogó, illetve az ilyen helyzetekben irányítást, vezetést végző személy járművére
helyezhető – katasztrófa- és vészhelyzetben. Mint Mándi kifejtette: nagy sebességgel
huzamosabb ideig haladni kék villogóval rendkívül megterhelő lehet, egy bizonyos
sebesség elérése után Michael Schumacher képességeit meghazudtoló reflexekre van szükség.
A szakértő arra a kérdésünkre, hogy a jelzés vajon rendeltetésszerűen volt-e használva,
kifejtette: "Ez értelmezés kérdése. Ha szigorúan a jogszabályt nézzük, akkor
nem; egy útavatás nem tudom, mennyire sorolható a közérdekbe. Egyébként feleségestől
az ember nem szokott eszeveszett ügyben menni."
A KRESZ 49. paragrafusa kimondja:
(1) A gépjárm? megkülönböztető jelzéseket adó berendezéseit csak abban az
esetben szabad működtetni, ha a feladat sürgős ellátása, a személy-, élet- és
vagyonbiztonság, továbbá a védett személyek és kíséretük biztonsága érdekében
az szükséges, és a forgalmi viszonyok azt indokolttá teszik.
(2) A megkülönböztető fény-és hangjelzést együttesen használó gépjárm? vezetője
– a rendőr és a vasúti átjáró biztosító jelzőberendezéseket jelzéseit kivéve
– a közúti jelzéseket, továbbá a 24-23 paragrafusokba foglalt rendelkezéseket
figyelmen kívűl hagyhatja, ha magatartásával a közlekedés biztonságát, valamint a
személy- és vagyonbiztonságot nem veszélyezteti, és meggyőződött arról, hogy a közlekedés
többi résztvevője az akadálytalan továbbhaladást lehetővé tette.
2000. 11. 04. (IV/45)
