AHaraszti Miklós. Egykor még segítségét kérték Fotó: V. Sz.
"Beírtak engem mindenféle könyvbe, és minden módon számon tartanak" – lamentált egykor Kosztolányi. Haraszti Miklós, az SZDSZ politikusa szerint – aki előkelő helyet kapott a listán – valaha maga a miniszterelnök is a számontartós korszak végét várta. "Orbán Viktor kissé feledékeny ebben a listaügyben – mondta a Heteknek. – Amikor a Fidesz megalakult, hozzám fordultak segítségért, hogy szervezzem meg az első sajtótájékoztatójukat, és ha lehet, hívjak minél több külföldi újságírót. Demokráciát akartak, olyan rendszert, ahol a kormány bírálatát nem azonosítják az ország bírálatával. Természetesen elhangzottak az akkori kormányt erősen bíráló megjegyzések. Akkor róluk készült lista. Orbán Viktor kormányzatát bíráló embereket az ország bírálóival azonosítani gyors pályamódosításra utal." Az inkriminált listán szereplő Ónody Tamás, az SZDSZ Új Generáció mozgalmának egyik vezetője szintén úgy látja, hogy a "nemzetlejárató" cikkek nagyrészt a miniszterelnök intézkedéseivel szemben fogalmaztak kritikusan. "Szomorú, hogy olyan miniszterelnöke van az országnak, aki azonosítja magát a nemzettel" – mondta a fiatal szabaddemokrata.
"Nagyon hasznos ez az információ – állítja ezzel szemben Sasvári Szilárd, az Országgyűlés Kulturális és Sajtóbizottságának fideszes elnöke. – Szembesülhetünk azzal, hogy mit állítanak emberek külföldön arról az országról, ami a szülőföldjük." A politikus szerint úgy kell ezt tekinteni, hogy egy sajtószemle készült el, mint ahogy azt is fontos tudni, hogy Magyarországról milyen cikkek jelennek meg külföldi lapokban. "Ez egy egyszer? sajtófigyelő arról, hogy magyar emberek külföldön milyen véleményt nyilvánítanak" – zárta le a kérdést Sasvári. "Hogy nem megszokott gyakorlat a listakészítés? – kérdezett vissza a Hetek kérdésére Horváth Béla, az FKgP parlamenti képviselője, a frakció szóvivője. – Nos, az európai integráció sem megszokott esemény. Az országjelentés remekre sikerült, ez bosszantja az ellenzéket, aki most próbálja leplezni magát, kompenzálni az eddigi munkáját. A jelentés egyértelm? sikere a polgári kormánynak" – fejtette ki a Heteknek a kisgazda politikus.
Az ellenzék McCarthy, Milosevics és Haider listáját emlegeti. Különösen Haiderét, aki a kormányzati részvétele miatt Ausztriát sújtó szankciók idején listát készíttetett a kormányt bírálókról, és őket okolta a szankciókért. Haraszti szerint a lista szakmailag is érdekes kérdéseket vet fel, mivel keveri a Budapestről szóló sztorikban csak elejtett neveket véleményírók és interjúalanyok nevével. Ónody Tamás egy hazai napilap hasábjain megjelent cikkével került fel a listára, innen idézte őt a német Die Zeit.
"Kádár-kori reflex, hogy minden kimenő információt ellenőrizni kell" – fejtette ki Ónody. Haraszti hasonlóan gondolkodik erről: "Ha csak kormánydicséret menne ki az országból, nem tartanának minket felnőtt társadalomnak. Az egész téma, úgy ahogy van, kulturális időutazás visszafelé." A szabaddemokrata politikus szerint Orbán olyan értelmiségiek túsza, akik szemében a MIÉP-es ellenzéklista és a Fidesz támogatása már nem válik el. "Ez nagyon veszélyes, mert az odaadó támogatásukért cserébe nem veszi észre, hogy kulturálisan olyan vizekre evezett, amit valaha mélyen megvetett."
Vásárhelyi Mária médiaszociológus szerint a lista nyilvánosságra hozatala az ismét a figyelem középpontjába került Josip Tot-ügy elterelését célozza, ugyanakkor úgy véli, az "elterelő hadművelet" nem fog célt érni. Horváth Béla arra az ellenzéki feltételezésre, miszerint a listakészítés figyelemelterelő művelet lenne, azt felelte: ez csupán a sajtó munkatársainak barkochba-játéka. Vásárhelyi szerint egyébként a lista azokra a lapokra nézve igazán sértő, akik "felültek" az országellenes nyilatkozóknak, és közzétették a nyilatkozataikat.
A Die Zeit csütörtöki számában beszámol arról, hogy Magyarországon heves belpolitikai vita robbant ki a lap és más külföldi sajtóorgánumok idén megjelent magyar tárgyú írásai kapcsán. Nekik vajon ki szólt?
2000. 12. 09. (IV/50)
