A jobboldali "tengely" útban a tárgyalásra: Erkel Tibor MIÉP-es honatya, Murányi László egykori híradós, Haeffler András a Vasárnapi Újság szerkesztője és Grespik László, a Fővárosi Közigazgatási Hivatal vezetője. Perben-haragban a Heti Hetessel Fotó: V. Sz.
"Az évezred első esztendeje minden valószínűség szerint az orbitális hazugságok éve lesz" – jelentette ki csütörtökön ifj. Hegedűs Lóránt, MIÉP-es frakcióvezető-helyettes. A tárgyilagosságáról ismert képviselő szerint "ezen hazugságkampánynak, amelyben elsősorban a kereskedelmi televíziók és rádiók egy része fog döntően részt venni, a fő feladata az lesz, hogy a Demszky-csapat választási sikerét segítse". A magyar igazság bajnokai ennek megakadályozása végett hoznák létre az említett médiafigyelő intézményt, amelynek az lenne a feladata, hogy ellenőrizze a médiatörvény betartását, illetve leleplezze a valótlan sajtóközléseket. A testület nem kérelemre, hanem hatáskörénél fogva járna el, így az érintett közszereplőknek nem kellene személyesen bírósághoz fordulniuk jogi elégtételért, amennyiben sérelem éri őket.
Csurka István pártelnök szemét is a kereskedelmi csatornák csípik, műsoraik közül pedig leginkább a Heti Hetes. "A bolsevik párt ökle most a Heti Hetes, amely gatya-bugyi viccelődésbe és idétlenségbe, a nevetőgépek által biztosított sikerbe csomagolva böfögi vissza mindazt, amit a nagyközönség csak fél füllel hall meg a hírekben" – mondta Csurka a parlamentben december végén. A MIÉP persze nem csak szavakkal tesz az "igazságért": a hét elején elkezdődött Grespik László-perben olyan ismert MIÉP-es személyiségek tüntettek jelenlétükkel a fővárosi közigazgatási hivatal vezetője mellett, mint Erkel Tibor képviselő, Lakatos Pál, Murányi László és Franka Tibor újságírók, illetve Dörner György és Horváth Gyula színészek. (Utóbbi a közkedvelt Kukori és Kotkoda cím? rajzfilmsorozat szinkronizálása révén szerzett országos ismertséget.)
Grespik egyébként azért perelte be Havas Henriket, Hernádi Juditot és Verebes Istvánt – a Heti Hetes szereplőit –, mert nevezett személyek "lemarházták", és gúnyt űztek belőle. (Az ügy előzménye, hogy Grespik egy élő televíziós műsorban kenyérrel dobálta meg az őt faggató riportereket, mert – szerinte – a Szentírásban meg van írva: "Ha megdobnak kővel, dobj vissza kenyérrel!" )
Csurka egyébként úgy véli, 2000 a "liberális sajtóterror éve" volt: a nemzeti erők és a kormány olyan összpontosított támadásban még soha nem részesültek, mint az évezred zárásakor.
A vezető kormánypárt elnöke hasonló szellemben nyilatkozott a közelmúltban a Magyar Fórumnál is szélsőségesebbnek tartott Magyar Demokrata cím? lapban: "A kádári értelmiségi segédcsapat finomított formában túlélte a rendszerváltozást, és gyártja a maga ellenségképeit, démonjait" – jelentette ki Kövér László. A Fidesz elnöke egyébként természeti csapáshoz – jeges árvízhez és aszályhoz – hasonlította néhány ellenzéki publicista tevékenységét.
Talán a "veszély" növekedése miatt állt be fordulat a "lex Pokol" megítélésében is. Pokol Béla, az Országgyűlés alkotmányügyi bizottságának kisgazdapárti elnöke már 1998-ban kezdeményezte: kötelezzék az ellenvélemény közzétételére azt a sajtóorgánumot, amely másokról hátrányos véleményt hoz nyilvánosságra. A javaslat akkor – fideszes támogatás hiányában – nem került a T. Ház elé.
Mivel az alkotmányjogász Pokol pontosan tudta: tervezete biztosan nem kapná meg a médiatörvény módosításához szükséges kétharmados támogatást, nem is a médiatörvénybe, hanem a Polgári törvénykönyvbe (Ptk.) kívánja beilleszteni azt. A Ptk. módosítása ugyanis egyszer? többséggel is megvalósítható, ezzel pedig rendelkezik a koalíció.
Az ellenzéki pártok alkotmányellenesnek és a sajtószabadságra nézve veszélyesnek tartják a tervezett törvénymódosítást. Haraszti Miklós szabaddemokrata ügyvivő kijelentette: A "lex Pokol" célja annak a megkülönböztetésnek az eltörlése, amely nagyobb szabadságot biztosít a politikai véleményeknek, ugyanakkor a politikusokat az átlagemberénél nagyobb tűrőképességre utasítja.
Mindebből levonhatjuk a következtetést: 2001 az egyre durvuló médiaháború éve lesz. Aki nem hiszi, gondoljon a héten befejeződött Schmidt Mária kontra Magyar Hírlap perre, a napokban kezdődött Kuncze Gábor kontra Magyar Nemzet, a Grespik kontra Havas, Verebes, Hernádi, illetve a jövő héten kezdődő szegedi fideszes polgármester kontra Magyar Narancs sajtóperekre. Pedig csak január első hetét írjuk.
Tökfejek, boszorkányok, szellemek és csontvázak: honnan ered a Halloween valójában?
Több ezer éves hagyományokból épül fel a pogány szelleműző ünnep »
‘56 egy párizsi gyermek szemével
Külföldön is hatalmas izgalommal követték az akkori eseményeket »
Újév, rettenetes napok és a bűnbánat ereje
A rós hásánát követő időszak a önvizsgálat, bűnbánat, bűnvallás és a megtérés ideje »
Tökfejek, boszorkányok, szellemek és csontvázak: honnan ered a Halloween valójában?
Több ezer éves hagyományokból épül fel a pogány szelleműző ünnep »
‘56 egy párizsi gyermek szemével
Külföldön is hatalmas izgalommal követték az akkori eseményeket »
Újév, rettenetes napok és a bűnbánat ereje
A rós hásánát követő időszak a önvizsgálat, bűnbánat, bűnvallás és a megtérés ideje »
2001. 01. 06. (V/1)
