A javaslat kiegészíti a korábbi törvényt a vallás fogalmának meghatározásával, a Fővárosi Bíróságot jelöli ki az egyházak nyilvántartásba vételére, továbbá rendelkezik a nem törvényesen működő közösségek elleni eljárás módjáról is.
A módosítás szerint az egyházakat azonos jogok illetik, és azonos kötelezettségek terhelik. A szöveg azonban azt a kitételt is tartalmazza: "Törvény az egyházak társadalmi szerepéhez kapcsolódó jogok és kötelezettségek vonatkozásában eltérően is rendelkezhet." Ennek kapcsán az indoklás leszögezi, hogy az egyházak között a vallás szabad gyakorlásával összefüggő jogok tekintetében nem, de társadalmi szerepükhöz kapcsolódóan az állam tehet különbséget. A szabályozás érdekessége, hogy míg az egyházak jogi helyzetét szabályozó törvényhez kétharmados támogatás szükséges, ezzel a rendelkezéssel a mindenkori kormánypártok akaratától függene, hogy az állam melyik egyházat támogatja, és melyiket nem. Az ügyész keresete alapján a bíróság törölhetné a nyilvántartásból azt az egyházat vagy egyházi jogi személyt, amelynek tevékenysége törvénybe ütközik, ha e tevékenységet az adott vallási közösség a felhívás ellenére sem szünteti meg. Az indítvány elfogadásához a képviselők kétharmadának igenlő szavazata szükséges.
Kósáné Kovács Magda, az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság szocialista elnöke a Heteknek elmondta: "Az MSZP már a Fidesz Sasvári-féle módosító indítványának benyújtásakor teljesen világossá tette, hogy a kormány etikátlan magatartása (a költségvetési szavazatdömpingben elrejtett, senkivel sem egyeztetett módosítás szerint januártól csak a történelmi egyházak számára juttatott közcélú adomány után lehet adókedvezmények igénybevételére jogosító igazolást kiállítani – a szerk.) miatt a maga részéről lezártnak tekint minden tárgyalást a vallásügyi törvény módosításával kapcsolatban. A parlamentben kizárólag a saját módosító indítványunkat fogjuk támogatni."
2001. 01. 06. (V/1)
