Torgyán József pártelnök és Liebmann Katalin – egykori – budapesti kisgazda elnök. Lejárt az idő Fotó: V. Sz.
Rendkívüli pártvezetői fórumot és országos elnökségi ülést tartott év végén az FKgP. Kisgazda forrásokból úgy értesültünk, hogy az ülés hangulata viharos volt, egyes képviselők a párt árulóktól való megtisztítását követelték. Többek véleménye szerint a magukat paraszti vonalnak aposztrofáló vidéki vezetők befolyása erősödött meg a pártban, már csak azért is, mivel a falvakban és kisvárosokban nem csökkent olyan mértékben a párt népszerűsége, mint a fővárosban és a nagyobb városokban.
Mindenesetre tény az, hogy az országos grémium a frakció munkájában eddig meghatározó – inkább fővárosi kötődés? – személyeket kíván meneszteni. A kisgazdaelnök döntése szerint ugyanis távoznia kell a frakcióvezető-helyettesi tisztségből Csúcs Lászlónak, Lányi Zsoltnak, Horváth Bélának, Pokol Bélának és Várhelyi Andrásnak is. A pártelnök elképzelései szerint Horváth és Várhelyi egy kialakítandó kabinetrendszerben kap feladatokat, segítve ezzel a kormányzati munkát. Pokol Béla leváltását azzal indokolta, hogy az országgyűlés alkotmányügyi bizottságának elnöki posztja reá óriási terheket ró. Lányi pedig a honvédelmi bizottság elnökeként "Kossuth Lajos székében ül", és ez a feladat is egész embert kíván.
Az FKgP elnöke Csúcs Lászlót bírálta leginkább nyilatkozatában, utalva arra, hogy Csúcs nem egyszer sugallta azt, hogy a párt problémáinak egyedül Torgyán József személye az oka. Torgyán szavai szerint Csúcsnak fel kell ismernie, hogy nem egymás ellen kell küzdeniük, hanem az MSZP–SZDSZ ellen. A leváltott frakcióvezetők helyére Torgyán József – az úgynevezett paraszti vonalat kívánva erősíteni – Dán Jánost és Zsikla Győzőt javasolta. Az általános frakcióvezetői tisztségre pedig Szentgyörgyvölgyi Pétert bízná meg az elnök. Kétséges azonban, hogy a kisgazdapárt parlamenti frakciója megszavazza az elnökség által szorgalmazott javaslatot.
Torgyán József a héten felfüggesztette tisztségéből Liebmann Katalint, az FKgP budapesti elnökét, valamint az egész budapesti kisgazda vezérkart. Feladatainak ellátásával Szentgyörgyvölgyi Pétert bízta meg. Az elnök szavai szerint Szentgyörgyvölgyi több mint száz pert nyert meg Demszky Gábor főpolgármester ellen még az MDF-kormány köztársasági megbízottjaként. Liebmann Katalinról kijelentette: "Értékes ember, de a budapesti elnöki feladatok túl nagyok voltak a számára." Liebmann több nyilatkozatában elmondta, hogy véleménye szerint a Torgyán József által hozott döntés nem felel meg a párt alkotmányának, így az törvénytelen. Torgyán személyével kapcsolatban Liebmann leszögezte, hogy nem minden időben jó a párton belül az egyszemélyi vezetés.
(Liebmann leváltása azért is különös, mert az egykori tévébemondó a Torgyán által főszerkesztett Kis Újságban az elmúlt egy évben mintegy negyvenszer jelent meg pozitív kontextusban, sőt tavaly év végén – december 22-én – ő volt a házigazdája egy nagy visszhangot kapott Torgyán-előadásnak helyt adó estnek.)
A gödi tanácskozáson a kisgazdák megállapodtak, hogy mind a 176 választókerületben megkezdik a felkészülést a választásokra, függetlenül attól, hogy az FKgP és a Fidesz megállapodásának aláírása még várat magára. A nagyobbik kormányzó párt egyébként mintegy 22 helyet szándékozik biztosítani a kisgazdáknak, amiért egyfajta harc indult a párton belül. A forrongó hangulatot ezen túl az is fokozza, hogy több – lapunknak nyilatkozó – kisgazda szerint Torgyán a személycserékre nem a legalkalmasabb személyeket választotta ki. Egyesek szerint Szentgyörgyvölgyi Pétert azért jutalmazta az elnök annyi funkcióval, mert a villaépítési ügye miatt kirobbant botrányban a képviselő határozottan védte a párt elnökét.
Lapunk megkereste Dán János képviselőt is, akit frakcióvezető-helyettesnek jelölt a kisgazdapárt elnöksége. A politikus elmondta, hogy megtisztelő számára a felkérés, és minden igyekezetével azon lesz, hogy a vidéki emberek érdekeit szolgálja és képviselje az Országgyűlésben. Bár most nyilván kapott egy politikai felhangot is kinevezésének a körülménye, de ő úgy kíván továbbra is politizálni és a közéletben részt venni, hogy emiatt soha ne kelljen szégyenkeznie – tette hozzá Dán.
Fritz Tamás politológus a Heteknek kifejtette: Torgyán érezheti, hogy a hatalmára törnek, és érzi azt, hogy veszélybe került a pozíciója. Ilyenkor általában régi politikai hagyomány szerint úgy szoktak menekülni a hatalmon lévők, hogy megpróbálják megtizedelni a pártot, és megszabadulni a veszélyes figuráktól. Ezzel részben mutatják az erejüket, részben pedig megszabadulnak az esetleges trónkövetelőktől. A koalícióra tett hatásáról szólva kifejtette: "Abszolút nem kedvező, mivel ezek a döntések gyengítik azt, vélhetően negatív irányba tolják el népszerűségi mutatóit."
"Van élet Torgyán nélkül is"
2001. 01. 06. (V/1)
