A Magyar Igazság és Élet Pártja perújrafelvételi kérelmet juttatott el a legfőbb ügyészhez Bárdossy ügyében. A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) mély megdöbbenéssel értesült a szándékról, és akár nemzetközi szint? tiltakozást is kilátásba helyezett. "Bárdossy László a II. világháborús magyar történelem egyik legsötétebb figurája. Döntésével sok százezer zsidó hittestvérünket kergette a halálba" – fogalmaz közleményében a Mazsihisz.
"Az a politikus és párt, amelyik Bárdossy ügyét pusztán vitatható történelmi kérdésként próbálja beállítani, súlyos potenciális veszélyforrást jelent a békés magyar jövő számára" – áll Demszky Gábor főpolgármester lapunknak is eljutatott állásfoglalásban.
Beleillik abba, az egyes jobboldali politikusok által az elmúlt években aktuálpolitikai érdekekből szorgalmazott és támogatott történelemhamisítási trendbe, amelynek az a célja, hogy idealizálja, és pozitív színben tüntesse fel a jobboldal számára forrásként szolgáló Horthy-korszakot – mondta a Heteknek Litván György történészprofesszor, aki szégyenteljesenek nevezte ezt a törekvést. Nemcsak a MIÉP marasztalható el, hanem a kormányzat is, hiszen jelenleg is megtekinthető a Nemzeti Múzeumban egy, a Horthy-rendszert pozitív színben bemutató kiállítás és az 1998-ban alapított XX. Századi Intézet is élen jár ebben a folyamatban.
A jelenség egyértelm?: az egykori antifasiszta személyiségeket igyekeznek kompromittálni, miközben a nácikkal kollaboráló, fasiszta és félnáci figurákat pedig nemzeti érdekeket képviselő politikusként bemutatni. Bárdossy esetében ez azért is ellentmondásos, mert az ő ideje alatt például – amellett, hogy elfogadták a harmadik zsidótörvényt – 120 ezer magyar katona vesztette életét teljesen értelmetlenül a Donnál. Bárdossy így egy valóban nemzetvesztő korszakot szimbolizál – ahogy Horthy is –, amely ugyan parlamentárisnak volt nevezhető, de demokratikusnak egyáltalán nem. Ugyanis az akkori ellenzéknek semmilyen beleszólása nem volt a folyamatok alakulásában. Jellemző a nevezett politikusok korszakára: az ő idejükben negatív jelzőként, becsmérlésre szolgált a demokrata szó.
Litván szerint most az a fő kérdés, hogy a magyar illetékesek miként reagálnak erre a szégyenteljes rehabilitálási kísérletre, amely egyben veszélyes precedenst teremthet.
Karsai László történész emlékeztetett, hogy Bárdossy rehabilitálási kísérlete már korábban eszmei síkon, Schmidt Mária jelenlegi miniszterelnöki főtanácsadó munkájában felfedezhető. Schmidt a Diktatúrák ördögszekerén cím? könyvében és egy 1995-ben Bécsben megrendezett nemzetközi konferencián is kifejtette, hogy a néhai miniszterelnök Bárdossy pere koncepciós (kirakatper) volt. Ezt a 100-120 fős nívós szakmai közönség szó szerint kinevette, mert a koncepciós per fogalmát Bárdossy elítélése nem meríthette ki, mivel nem valótlan, hanem általa valóban elkövetett bűncselekményekkel vádolták.
Tény, hogy Bárdossy – ugyan nem egyedül és nem csak ő – mindenképpen felelős a harmadik zsidótörvényért és az 1941 júliusa és augusztusa között deportált 18 ezer zsidó haláláért. A magyar mértéktartó történésztársadalom előtt ez mind világos, és éppen ezért minden alapot nélkülöz a "felmentési" igyekezet. Karsai szerint figyelemfelkeltő, hogy az antiszemita MIÉP a főtanácsadó Schmidt Mária gondolkozásához hasonlóan rehabilitáláspárti.
Hanti Vilmos, a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetségének (MEASZ) alelnöke úgy látja: egy jogállamban elvileg lehetséges akár evidenciákat is megkérdezni. Azonban "ebben az esetben nyilvánvalóan azt a célt szolgálja, hogy a MIÉP által képviselt értékrendet egyre inkább beszivárogtassa a társadalomba, és ott Bárdossy pozitív hősként jelenjen meg. Ez az, amit minden demokratának el kell ítélnie" – nyilatkozta lapunknak az alelnök.
2001. 01. 20. (V/3)
