A kór nem állt meg Anglia határainál. Az elmúlt hetekben Európa több – korábban kergemarhamentesnek tartott – államában bebizonyosodott, hogy német és olasz marhatenyésztők állatait is megfertőzte. Az Európai Uniónak valószínűleg hosszabb időre szóló fejfájást fog okozni a kérdés megoldása, hiszen a fertőzés megállításához nem elegendő a brit marhaimport betiltása.
"Az intenzíven tejelő tehenészetekben az utóbbi 30-40 évben a modern világ nagyobb részén elterjedtebbé vált, hogy a marhákat húsliszttel etetik, az Egyesült Államoktól egészen Nyugat Európáig" – felelte kérdésünkre Német Antal, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Állategészségügyi és Élelmiszerellenőrzési Főosztályának vezetője. Állítása szerint Magyarországon van a legszigorúbb importja a szarvasmarháknak, mely lényegében megakadályozza a behozatalt az országba. Információi szerint a magyar marhahúst öt, legfeljebb húsz százalékkal vásárolják kevésbé, mint eddig. Ami visszamarad a raktárakban, annak egy részét exportálják. A magyar exportra jelenleg nincsenek tilalmak bevezetve sehol a világon, kivéve azokat az országokat, amelyek eddig sem vásároltak tőlünk, mint például az Egyesült Államok, Kanada, Ausztrália vagy Új-Zéland.
Az Állategészségügyi és Élelmiszerellenőrzési Főosztály vezetője kifejtette, hogy az utóbbi néhány évben drasztikus változások következtek be a jogszabályokban. Többlépcsős rendszert alakítottak ki, ami jobban megszűri az exportálás adta lehetőségeket. Az első, hogy az exportáláskor engedélyt kell szerezni a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium főosztályától. A második szűrő, hogy a behozatal feltételéhez olyan állategészségi követelményt állít az FVM, ami viszonylag nehezen teljesíthető. A harmadik feltétel, hogy a határon Állategészségügyi Állomáson keresztül történik a behozatal, ahol dokumentáció folyik és adott esetben rakományellenőrzés is történik. Jelenleg csak három határállomáson át lehet behozni Magyarországra marhahúst: Dajka, Hegyeshalom, Kópháza.
Azzal, hogy Nyugat-Európában húsliszttel etették a szarvasmarhákat teljesen egyetért Mészáros Mihály, a Magyar Szarvasmarha-tenyésztők Szövetségének ügyvezető igazgatója is. Elmondása szerint a Creutzfeldt–Jacob-kór későn manifesztálódó megbetegedés, tehát a fiatal állatokra nem jellemző. A hazai fehérjefeldolgozó üzemek ugyanis 20 percig 130 Celsius-fokon főzik az állati eredet? hulladékot, ilyen hőmérsékleten pedig az összes fehérje – beleértve a BSE-megbetegedést okozó prionokat is – kicsapódik. Ezt a feldolgozási módszert egyébként Brüsszel a közelmúltban kötelezővé tette az unió valamennyi tagállama számára. Angliában azért tudott elterjedni ez a betegség, mert nem kellő technológiával hatástalanították a fehérjéket, és így terjedt tovább Nyugat Európába – mondta el az igazgató, majd hozzátette: Magyarországon húsliszttel biztos nem etették a szarvasmarhákat, hiszen sose voltunk olyan anyagi helyzetben, hogy ezt megengedhettük volna magunknak.
Statisztikai adatok szerint hazánkban, éves viszonylatban 4,5 kg a szarvasmarha-fogyasztás, ez tíz évvel ezelőtt 9,6 kg volt. A szarvasmarha-tenyésztők szövetségének igazgatója tart attól, hogyha minden szarvasmarhát exportálunk, túlságosan megcsappanhat a szarvasmarha-állományunk. "Azt szoktam mondani, hogy a marhaágazatnak az a nehézsége, hogy a politikai változások négyévesek, a marha generációs intervalluma pedig öt év. Óriási kultusza lesz szerintem az úgynevezett ritka fajtának, mint például a magyar szürke" – jegyezte meg tréfásan Mészáros. Nyugat-Európa egyébként mentesnek tekinti Magyarországot a BSE-kórtól, mivel nincs is fertőzött egyed.
2001. 02. 03. (V/5)
