Egy kérdezőbiztos már készül a "bevetésre" Fotó: MTI
Nem valószínű, hogy a kitöltés gondot okoz bármely felnőtt polgárnak. Senkit ne tévesszen meg a rengeteg rubrika, hiszen a saját adataival – valószínűleg – mindenki tisztában van, és a lakásra vonatkozó "bonyolult" kérdések sem valószínű, hogy kifognak rajtunk. Ha nem szeretnénk a számlálóbiztost télvíz idején kitenni a várakozásnak vagy az újabb tiszteletkörnek, magunk is bevihetjük a kitöltött lapokat a helyi közigazgatási hivatalba, ahol népszámlálási osztályokat jelölnek ki a népszámlálás idejére. Mivel a kérdések egymásra épülnek, tehát egy-egy adatot több oldalról is megközelít a kérdőív, érdemes kitöltés előtt alaposan átnézni az adatlapot. Hogy mit miért kérdeznek, arról ne a számlálóbiztost faggassuk, hiszen erre a Központi Statisztikai Hivatalban is mindössze annyit válaszoltak: igény volt a kérdésekre. A biztosok laponként 80 forintot kapnak kézhez, ennyiért mindössze néhány órás "kiképzést" kaptak, ha problémánk adódna a kérdések kapcsán, azért semmiképpen sem ők a felelősek – igaz, hogy ennyi pénzért tőle sem kértek erkölcsi bizonyítványt.
A személyi kérdőív utolsó három kérdését nevezik hivatalosan "érzékeny" kérdéseknek. Ezekre válaszolhatunk nemzetiségünk, anyanyelvünk, vallásunk, esetleges fogyatékosságunk pontos megjelölésével, tartózkodással (nem kíván válaszolni) vagy nemleges válasszal, belátásunk szerint.
Rossz emlékek
Olvasói levél
"Tervezve van 2001. februárban hazánkban népszámlálás. A kérdőíven szerepelni fog többek között a nemzetiségi és vallási származás is, azonban ezekre nem kötelező a válaszadás. Mégis bántónak tartom a vallási származás iránti kérdést, ami, azt hiszem, többeket fog érzékenyen érinteni, amit jó lenne elkerülni.
Magamra nézve is érzékenyen veszem tudomásul 2001-ben a vallási származás iránti érdeklődést, ami remélem, nem jelenthet hátrányt vagy előnyt senkire nézve sem.
Birtokomban van egy Sárga Személyi Lap. A Debreceni Bethlen utcai Textilgyárban 24 filléres órabéresként dolgoztam, amikor 1939-ben az üzemben dolgozó zsidó származású személyeknek nyilatkozni kellett: az 1939. évi IV. tc. értelmében zsidónak tekinthető-e?
A személyi lapon elismertem zsidóságomat és a szüleim vallási kérdésére is a zsidót jelöltem meg. Ez akkor még a kezdet volt. Majd követte négy esztendei sárga karszalagos munkaszolgálatom, sárga csillag, gettó, téglagyár, marhavagon, Birkenau, Auschwitz, Gross-Rosen, Dachau, Mühldorf. Öt koncentrációs láger kegyetlen szenvedése.
A gyárban dolgozó negyvenöt zsidó munkás Sárga Személyi Lapját elrejtettem, hazatérve életben maradásom után megtaláltam. Most nálam vannak rejtegetés nélkül, azonban mindössze a negyvenöt közül hat személyt találtam életben, akiknek a Sárga Személyi Lapjukat átadtam, mivel legtöbbjük a gázkamrák és a tömegsírok mártírjai lettek, és azok az 1939 novemberében kiállított személyi lapok nálam porosodnak tovább."
Schwarcz Sándor
A–17854-es számú auschwitzi túlélő
2001. 02. 03. (V/5)
