hetilap

Donáth László szocialista és Fodor Gábor szabaddemokrata képviselő például hasztalan faggatták az ülés vendégeként megjelent Semjén Zsolt helyettes államtitkárt és Schanda Balázs főosztályvezetőt, hogy miért is erőltetik két éve ugyanazt a koncepciót – folyamatosan figyelmen kívül hagyva az ellenzék és az érintett kisegyházak észrevételeit –, ha előttük is teljesen világos, hogy nem fogják tudni "keresztülnyomni" azt a parlamenten. Schanda válaszában kiemelte, hogy december elején hatpárti egyeztetésre hívták a frakciók képviselőit, eközben pedig folyamatosan egyeztettek a különböző kisegyházak képviselőivel, melyek egy része kifejezetten üdvözölte a változtatásokat, másik részük pedig "gerjesztett és szerencsétlen hangulatkeltés áldozata". 

A Fideszt képviselő Ivanics István megpróbálta egyértelművé tenni: a törvénymódosítás célja nem a vallások, hanem a vallás és a nem vallás közti különbségtétel, hiszen – mint mondta – az elmúlt tíz év ékes bizonyítéka annak, hogy igenis vannak vallási jelleg? visszaélések Magyarországon. 

Hozzá kapcsolódott Arnóth Sándor, Hajdú-Bihar megyei fideszes honatya, aki a tisztánlátás kedvéért összehívta választókerülete "nagyegyházi" vezetőit, majd miután átbeszélték a változtatások lényegét, teljes támogatásukról biztosították a kormányt. A kisegyházak Arnóth képviselő lakossági fórumán kaptak lehetőséget esetleges ellenvéleményük kifejtésére. 

Fodor Gábor elsősorban a módosítás társadalmi szükségességét hiányolta, mondván, az ügyészség azért nem lépett föl eddig a visszaélésekkel szemben, mert nem volt mit szankcionálni. Kiemelte, hogy vallási téren semmilyen jogharmonizációs elvárás nincs hazánkkal szemben, sőt a törvényjavaslat éppen az Európa Tanács állásfoglalásaival ellentétes irányba viszi az országot. Az SZDSZ-t képviselve kijelentette: a tervezet egyház- és alkotmányellenes, fölöslegesen kelt társadalmi feszültségeket, ezért pártja felszólítja a kormányt, hogy vonja vissza és dolgozza át.

A MIÉP képviseletében ifj. Hegedűs Lóránt református lelkész pártja támogatásáról biztosította a javaslatot, mivel több – szerintük nyilvánvaló – hibája ellenére előremutatónak tartják azt. A szocialista állásponttal kapcsolatban érdemesnek tartotta megjegyezni, hogy az MSZMP ideje alatt tapasztalható vallás- és nagyegyház-ellenességet látja továbbélni az MSZP soraiban, és meggyőződése, hogy a hatpárti konszenzus legfőbb akadályát a szocialisták jelentik, akik szándékosan hunynak szemet a "kaotikus állapotok" és a "szektás jelenségek" fölött. 

A vitát Kósáné Kovács Magda, a bizottság szocialista elnöke zárta le, egyértelművé téve, hogy pártja mindaddig hajlandónak mutatkozott a kompromiszszumra, míg a kormány az adótörvény előtti szavazáskor kész tények elé nem állította az ellenzéket a Sasvári Szilárdon keresztül váratlanul és az utolsó pillanatban benyújtott módosító indítványával. Kósáné szerint az említett szavazás eredményeként az Országgyűlés pont azokat a felekezeteket hagyta kedvezmények nélkül, amelyek a pártállam idején nem működtek együtt az Állami Egyházügyi Hivatallal, és a szabadság egyik alternatíváját nyújtották az ország lakóinak. 

Mivel az MSZP ilyen feltételek mellett nem hajlandó a párbeszédre, elkészítették saját beadványukat, mely az általuk elfogadható minimumot tartalmazza a Schanda-féle javaslatból, és az elnökasszony szerint világosan meg fogja mutatni, hogy a kormány tényleg akarja-e a változtatásokat, vagy csak demonstratív szándék húzódott meg a kezdeményezése mögött.

A két nappal később, csütörtökön lezajlott frakcióvezetői találkozón a Fidesz ismét szóba hozta az egyházügyi törvényt, szocialista körökből azonban úgy értesültünk, hogy a legnagyobb ellenzéki párt itt is elzárkózott a kompromiszszumtól.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek