Egy vámos Hegyeshalomnál. Tiltott elemózsia Fotó: Reuters
Németh Antal, az FVM állategészségügyi főosztályának vezetője már a járvány kitörésének másnapján húsimporttilalmat léptetett életbe, melynek értelmében tilos Nagy-Britanniából Magyarországra behozni és az országon átvinni a következő élőállatokat és termékeket: élő hasított körm? állatok, például szarvasmarha, juh, kecske, sertés, vadon élő kérődzők, a felsorolt állatokból származó nyers hús és nem hőkezelt húskészítmények, mint a töltelékáru, a füstölt sonka és a füstölt kolbász. A magyar állategészségügyi hatóságok nem engedik meg a felsorolt állatokból származó tej és nem hőkezelt tejtermékek, például sajt, illetve egyéb termékek, mint nyersbőr, szőr, gyapjú, pata és szarv behozatalát sem. Tilos továbbá az EU-ból származó szalmát, szálas takarmányt, takarmánygabonát és takarmány-alapanyagokat, valamint egyéb ragályfogó és lomtalanításból származó tárgyakat behozni. Az ország területén csak feltétlenül indokolt esetben szállíthatók az állatok, s betiltották Vas, Zala és Győr-Moson-Sopron megyében az állatvásárok, állatkiállítások és állatbemutatók tartását.
Az agrártárca felhívta az állattartók és az élelmiszer-előállítással, -forgalmazással és
-értékesítéssel foglalkozók figyelmét, hogy fordítsanak fokozott figyelmet a járványügyi és élelmiszer-higiéniai szabályok betartására, és kötelezővé tette a Magyarországra belépő, előzetesen állatok szállítására használt járművek tisztítását, fertőtlenítését.
Március 4-től a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága (VPOP) is megkezdte a határátkelőhelyeken a veszélyeztetett térségből érkező utasok poggyászainak ellenőrzését. Valamennyi közúti, vízi, légi és vasúti átkelőnél elkobozzák a nem hőkezelt tejtermékeket, továbbá a nem konzerv húskészítményeket, és az állategészségügyi hatóság közreműködésével megsemmisítik azokat. A Nyugat-Európából érkező gépjárműveket pedig fertőtlenítik a határ átlépésekor.
Németh Antal szerint a ragadós száj- és körömfájás az európai állatállománynál az utóbbi tíz évben sehol nem fordult elő, ezért védtelenek a kórokozóval szemben. A főállatorvos szerint az állatok beoltása csak időleges védettséget biztosít a betegséggel szemben. Emberek közül csak azokra jelenthet veszélyt, akik a fertőzött állatokkal közvetlenül érintkeznek. Tünetei: enyhe láz, illetve a körömágyon, a szájszélen vagy a szájban keletkező hólyagok.
A héten egy folyékony fertőtlenítőszerrel fellocsolt, úgy-nevezett járványszőnyeget helyeztek el a Ferihegyi repülőtéren, amelyen a Budapestre érkező utasok mindegyikének végig kell haladni. A Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatóság tájékoztatása szerint a repülőtér hulladékégetője folyamatosan üzemel, hogy az érkező repülőgépek fedélzetéről származó ételmaradékokat és egyéb hulladékokat még a repülőtér területén meg tudják semmisíteni. Az FVM állategészségügyi főosztályának kérésére a repülőtéren dolgozó valamennyi cég alkalmazottja köteles nyilatkozni arról, hogy található-e háztartásában járványnak kitett hasított körm? haszonállat.
Egyelőre nem lehet megbecsülni, hogy a száj- és körömfájás magyarországi elterjedésének megakadályozására hozott óvintézkedések költségei mekkorák lesznek, utoljára 1973-ban fordult elő tömeges méretben száj- és körömfájás, akkor a fertőzött élőállatok 45 százalékát kellett emiatt elpusztítani.
A járvány anatómiája
2001. 03. 10. (V/10)
