Zámolyi család Franciaországban. Révbe értek Fotó: archív
Beigazolódott Kőszeg Ferencnek, a Magyar Helsinki Bizottság elnökének múlt heti (Hetek, 2001. március
10. Egyértelm? üzenet) felvetése, miszerint a kormányzat egyet nem értését fejezi majd ki Franciaországgal szemben a Zámolyból érkezett roma családok befogadása miatt. Kőszeg felvetése mindössze enyhébbnek bizonyult a valóságnál. Borókai Gábor kormányszóvivő ugyanis egyenesen úgy fogalmazott: megalapozatlan, méltánytalan és igazságtalan a francia szervezet döntése, és egyébként sem számít, mivel nem a francia állam, hanem egy független szervezet döntéséről van szó. Bársony András, az Európa Tanács bizottságának szocialista tagja ez utóbbi kitételt "csacsiságnak" nevezte. "Tipikus kormányzati PR-fogás, csakhogy ezúttal rossz kibúvót találtak maguknak. A menekültügyi hivatal ugyanis minden országban független a kormánytól – elméletileg Magyarországon is –, a menekültügyi törvényeket azonban parlamenti szinten fogadják el, ezeket a kormány bírálja el, a hivatal ezt követően ezeknek a törvényeknek alapján végzi a munkáját. Egyszer? demokratikus munkamegosztás – csak nálunk képzeli a kormány, hogy amit nem közvetlenül ő dönt el, az nem is számít" – fogalmazott a Heteknek az Európa Tanács bizottságának magyar tagja. Bársony András elmondta azt is, hogy bár az Európa Tanács hivatalosan eddig nem foglalt állást a kérdésben, az eset bizonyosan nem használ az ország megítélésének. "Az indoklás még nem látott napvilágot, de ez csupán napok kérdése lehet. Véleményem szerint lesznek további befogadások is. Bármi legyen is az indoklás, nem használ Magyarország megítélésének" – fejezte be az MSZP politikusa.
A magyar miniszterelnök ezzel szemben szokásos szerda reggeli rádióműsorában megnyugtatta a magyar hallgatókat: "nincs miért szégyenkeznünk". Orbán Viktor a maga részéről nem tartotta fontosnak bevárni a hivatalos indoklást sem, szerinte "értjük mi mindannyian, miről van szó". A kancellária honlapján mindazonáltal közétettek a nemzeti népegészségügyi program keretében egy 2,5 milliárdos roma-programot. Nyilván ezzel szeretnék elejét venni, hogy a döntés nyomán "felerősödjék Magyarországon a romaellenes hangulat" – ahogy a kormány szóvivője, Borókai Gábor fogalmazott.
Időközben Krasznai Józsefet, a zámolyi romák szóvivőjét meghívták az április elején Új-Delhiben megrendezésre kerülő Nemzetközi Roma Konferenciára. A magyar meghívásra azért került sor, mert az amerikai kongresszusban a kelet-európai romák ügyében tartott meghallgatáson a polgárjogi aktivisták találkoztak Krasznai nevével, és úgy döntöttek, az ő előadásában akarnak informálódni a kelet-európai helyzetről.
Negyven magyar vezető értelmiségi levélben köszönte meg a francia miniszterelnöknek, amiért országa menedéket adott a zámolyi romáknak. A levélben többek között az áll: "Hisszük, hogy a francia társadalom szolidaritása a menedékkérőkkel és a francia hatóság döntése tanulság lesz a magyar társadalom számára. Az európai integráció folyamata nem zárulhat le addig, amíg az ország félmilliós roma népessége nem teljes érték? polgára a magyar társadalomnak. " A nyilvános levél aláírói között találjuk Konrád György, Jancsó Miklós, Tamás Gáspár Miklós, Ferge Zsuzsa, Kis János és Bíró András nevét.
A kormányközeli Magyar Nemzet egyik elemzésében lehetségesnek tartja, hogy lapunknak is köze lehet a zámolyi romák ügyében történt titkosszolgálati fiaskónak. Demeter Ervin titkosszolgálati minisztert ugyanis kellemetlenül érte, hogy a londoni Jane\'s Intelligence Digest azt állította: orosz titkosszolgálat szervezte a romák kivándorlását, hogy késleltesse hazánk európai integrációját. A magyar miniszter zavarosan nyilatkozott a témában. A Magyar Nemzet, meglepetésünkre lapunkat is felsorolta mint lehetséges "manipulátort", amely a brit titkosszolgálati forrásokat félrevezette.
Franciaországnak egyébként nincs szüksége titkosszolgálati eszközökre ahhoz, hogy kialakítsa a véleményét kisebbségjogi kérdésekben. Ha a gyakorlat nem is mindig igazolja az elveket, az elvek mindazonáltal komoly presztízst élveznek a franciák szemében. Ezt igazolja, hogy a francia média a zámolyiak kapcsán széles körben kezdett foglalkozni a romák magyarországi helyzetével. A sajtóban megjelent elemzések tiszteletreméltó tájékozottságot árulnak el, meglepő módon még a magyar sajtóval kapcsolatban is. A Le Nouvel Observateur például a zámolyiak kivándorlása nyomán keletkezett kormányzati ellelepző igyekezetet állítja pellengérre a Magyar Nemzetben napvilágot látott magyarázkodás alapján. A lapban – amelyet a "kormány hivatalos szócsövének" nevez – megjelent cikket tanulságképpen le is fordítják a francia olvasók számára. A bevezetőben a cikk szerzője kiemeli a zámolyiakat ért sorozatos rágalmak szerepét, amelyekkel folyamatos – és megalapozatlannak bizonyuló – vádakkal illették a kivándorlást választó romákat és szóvivőjüket, Krasznai Józsefet. "A kormány és/vagy a szélsőjobb ezzel szerette volna befeketíteni a Strasbourgban menedékért folyamodó zámolyi romákat, hogy leplezze menedékkérelmük valódi politikai okát" – írja a Le Nouvel Observateur újságírója.
A tekintélyes Le Monde például március 10-i számában úgy fogalmaz: Franciaország ezzel fel kívánja hívni a budapesti kormányzat figyelmét a cigány kisebbség sorsára. Beszámol arról is, hogy az OFPRA a helyzet sürgősségére való tekintettel soron kívül bírálta el a zámolyiak kérelmét, erre kérték egyébként a francia kormányt közös petíciójukban különféle francia emberjogi és menekültjogi szervezetek is. Az OFPRA határozatát "történelminek" nevezték.
2001. 03. 17. (V/11)
