Dávid Ibolya, az MDF elnöke a párt székesfehérvári elnökségi ülése után úgy nyilatkozott a Híradónak, hogy az MSZP népszavazási kezdeményezése csak arra jó, hogy lehetetlenné tegye az elképzelésük szerint kiírandó referendum megszervezését. "Elnökségünknek bölcs döntést kell hoznia – mondta az elnök aszszony – nehogy egy platformra kerüljünk a szocialistákkal." Miután ugyanis a parlament leszavazta az egyházügyi törvény módosítását, az MDF bejelentette, hogy vizsgálja egy népszavazás kezdeményezésének lehetőségét. Az MSZP-vel kialakult versenyhelyzetet az idő szűkössége teremti, lévén, hogy a parlamenti választásokig már csak egy népszavazás kiírására van lehetőség.
Az MDF szavazási ívén csupán egy kérdés szerepelne, mellyel azt kívánják elérni, hogy a kisegyházak ne kapjanak ugyanolyan szempont alapján állami támogatást, mint a történelmi egyházak. (Mint ismeretes, a vallásügyitörvény-módosítást két aláírásgyűjtés előzte meg: a támogatást szorgalmazók és az ellenzők közel azonos mennyiség? aláírást gyűjtöttek össze, majd a parlament leszavazta a törvénymódosítást.)
Időközben az SZDSZ is bejelentette, hogy népszavazás kezdeményezésén gondolkodik, méghozzá a kormányzati korrupció megakadályozása érdekében.
Takács Albert alkotmányjogász szerint egyszerűen politikai akció van a népszavazási "verseny" mögött, ugyanis ha egy párt vagy politikai mozgalom áll valamely népszavazás élére, az azt jelenti, hogy saját értékeit, véleményét próbálja tesztelni a társadalmi közvéleményen. Ráadásul mélyíti a kérdés nyomán kialakult társadalmi feszültséget, hiszen egy népszavazás eredménye mindig egyértelművé teszi a választóvonalak megoszlását is. Az alkotmányjogász szerencsétlen helyzetnek tartaná, ha kialakulna egy olyan gyakorlat, amelyben a pártok egymással versenyezve néhány havonta népszavazást kezdeményeznek.
"Előre megállapított, objektív szempontok alapján nem lehet különbséget tenni az egyházak között. Tehát eleve azt, hogy egy nagyegyház nagyobb társadalmi szerepet vállal, ezért más szabályok alá esik, mint egy kicsi, amelyik ab ovo kisebb szerepet tölt be, nem szabad jogszabályban rögzíteni. A szempontoknak, a mértéknek azonosnak kell lenniük. Az állam pedig nagyvonalú felülnézetből nézze őket, és ne fogja meg a kezét egyiknek sem, legyen világnézetileg semleges, és egyenlő távolságot tartson minden ideológiai bázistól" – vallja az alkotmányjogász, aki szerint a valódi probléma az úgynevezett "keresztény állam" megközelítéssel van, mely államok keresztények ugyan szavakban, de a valóságban nem azok. Ezek az értékek ugyanis – mondja Takács – nem attól valósulnak meg, hogy az ember ezt pártként, vagy hatalmi pozícióból hangoztatja.
2001. 04. 28. (V/17)
