– Miben más az Önök koncepciója az OKÉ-tól (Országos Középiskolai Érdekképviselet), miben nem értenek egyet?
– Az Oktatási Minisztérium (OM) nem dolgozhat ki koncepciót a diákszervezetek együttműködésére vonatkozóan. A diákszervezetek dolga, hogy döntsenek arról, akarnak-e kinevezni maguk közül egy szervezetet, amely képviseli őket, avagy a létező diákszervezetek együttműködését tartják előnyösebbnek. Az OKÉ az előzőt szeretné, míg a többi diákszervezet – a diákparlament eseményei alapján úgy tűnik – inkább az utóbbit támogatná. Tehát nem az a kérdés, hogy az OKÉ elvállalja-e, hogy képvisel más diákszervezeteket is, hanem az, hogy a diákok akarják-e ezt. A diákparlamentben az OKÉ – magát kiemelt helyzetbe hozni kívánó – javaslatát nem az OM, hanem a diákküldöttek utasították el nagy többséggel.
– Az OKÉ országos diákképviseleti szervezet szerint az Országos Diákjogi Tanács (ODJT) – és ezen keresztül a kormány – megpróbálja manipulálni a fiatalokat, illetve a közvéleményt. Sérelmesnek tartják az egész oldalas hirdetéseket (a minisztérium országos lapokban jelentette meg a diákparlamentet dicsérő reklámokat – a szerk.), mert szerintük az Önök tévedését akarják ezzel palástolni. Mi erről az álláspontjuk?
– Az Országos Diákjogi Tanács többségét (hat fő) – a közoktatási törvény szerint – a diákszervezetek megválasztott delegáltjai alkotják. Köztük van az OKÉ képviselője is. Ezek a delegáltak a delegáló diákszervezeteket képviselik. Az ODJT szakmai tanácsadó testület, véleményezi a jogszabálytervezeteket, javaslatokat fogalmaz meg a diákokat érintő problémákat illetően. A hirdetés nem az OM véleményét tartalmazza, hanem a diákokét. A diákparlamentben a diákküldöttek értékelő lapokat töltöttek ki a szervezésről, a programok színvonaláról. Ezek az értékelések teljes egészében olvashatók az OM és az Írisz-Sulinet honlapján. Tekintettel arra, hogy a diákok értékelése és az OKÉ sajtóban megfogalmazott állításai jelentősen eltérnek egymástól, ezért fontosnak tartottuk, hogy a szülőket, pedagógusokat tájékoztassuk a részt vevő diákok véleményéről. Nem engedhető meg ugyanis, hogy meggondolatlan, valótlanságokat tartalmazó nyilatkozatok miatt a szülők, pedagógusok, diákok kételkedjenek gyermekük vagy delegáltjuk szavahihetőségében. A hirdetés közcélú jellegét egyébként a három lap közül kettő jelentős (20, illetve 40 százalékos) kedvezménnyel is elismerte.
– "Lehúzták-e" az OKÉ-nak szánt támogatást, ha igen, akkor milyen okból?
– Nem. Az OKÉ éppen most nyert egy OM-pályázaton. Az ilyen pályázatok elbírálását egyébként az oktatási tárca esetében szakmai kuratóriumok végzik: ennek tagjai (a szakma elismert képviselői) döntenek arról, hogy mely pályázatok színvonalát tartják támogatásra érdemesnek.
– Milyen stratégia szerint foglalkozik az ODTJ a diákparlamenttel? Meg akarja-e határozni a működését, például – ahogy az OKÉ állítja – saját, kormányhoz lojális vezetők delegálásával?
– A diákparlamentet a törvény szerint az oktatási miniszter hívja össze. A miniszter ugyanakkor fontosnak tartotta, hogy az ODJT-ét, amely a diákszervezetek véleményének tolmácsolója, bevonja az előkészítő munkába. A szervezés már a korábbi ODJT idejében megkezdődött, és az új ODJT tagjai bekapcsolódtak ebbe a munkába. A diákképviselők javaslatokat dolgoztak ki, és részt vettek a diákparlament lebonyolításában is. Az ODJT nem határozza meg a diákparlament működését. A diákparlamentre vonatkozó szabályokat részben a törvény fogalmazza meg, részben a diákparlament fogad el saját működésére szabályokat (például ügyrendet, mint ahogy legutóbb is történt).
Végezetül: az OM a jövőben is csupán a tények ismertetésére, megismertetésére törekszik. Minden dokumentumot, amely segíti a tájékozódást, nyilvánossá tettünk és teszünk a jövőben is. Ezek a dokumentumok – a diákok értékelései, az ajánlások szövegei, a jegyzőkönyv stb. – az OM honlapján elérhetők, elolvashatók. Megítélésünk szerint az OM és az OKÉ között nincs vita. Az OKÉ vádakat fogalmazott meg, az OM ezekre a tények bemutatásával reagált. Ugyanakkor az OM a jövőben is a jogszabályok szerint jár el, s ennek része az is, hogy nem tehet különbséget az egymással egyenlő szervezetek között.
Sérelmezik a kormány diákpolitikáját
Az Országos Középiskolás Érdekképviselet és az Oktatási Minisztérium konfliktusa abból fakadt, hogy a háromévente ülésező diákparlament április 12-i ülésének zárószavazását az eddigi szokásjoggal ellentétben nem a diákelnök, hanem Wootsch Péter, az Ifjúsági Minisztérium volt államtitkára vezényelte le. Kuruczlaki Anikó, az OKÉ elnöke szerint Wootsch manipulálta az egész plenáris ülést, amelyről egyébként tiltakozása jeléül közel 200 fiatal kivonult. Az OKÉ kritikájára válaszul az OM "ellenzékiséggel" vádolta meg a szervezetet, Kuruczlaki Anikó szerint azonban "egy ifjúsági szervezet munkájában a politika nem jelenhet meg, mert hosszú távon nem kifizetődő".
Az egy éve alakult OKÉ az egyetlen országos diákképviseleti szervként határozza meg magát. Igaz, a kormány szerint vannak még ilyen szervezetek, de az OKÉ információi szerint ezek csak formálisan országos jellegűek. Ennek ellenére az OKÉ célja nem az, hogy kiemelt helyzetbe hozza magát, hanem hogy a diákok érdekeit érvényesítse.
Az elnök szerint az OM megalakulásuk óta nem vette komolyan őket. A diákszervezet havi rendszerességgel rendezvényeket szervezett, ahol felmérve a diákok igényeit, javaslatokat terjesztettek fel, amit az OM által befolyásolt diákparlament formai hibára hivatkozva még csak vitára sem bocsátott. Kuruczlaki szerint a minisztérium megosztást próbál létrehozni a különböző diákszervezetek között, hogy így vegye kézbe a tényleges hatalmat. "A kormány azért lát bennünk ellenfelet, mert egy felülről szervezett középiskolás érdekképviseleti szervet szeretne létrehozni, amelybe mi nem kívánunk beilleszkedni" – mondja Kuruczlaki.
A diákparlamenti kivonulás és az OKÉ sajtóban lehozott kritikáinak megjelenése után az OM három újságban egész oldalas hirdetéseket jelentetett meg a diákparlament "pozitív" eredményeivel kapcsolatban. A hirdetéseket az OKÉ képviselője méltóságon alulinak érzi, különösen azt a sort, amelyben az OM "lehetőséget ad" arra, hogy mindazon szervezetek, amelyek valamilyen módon megsértették a diákokat – ezt kompenzálják. Itt szerintük egyértelműen az OKÉ-ra – mint a "diákokat megsértő" szervezetre – célozgattak.
Az OKÉ retorzióként éli meg azt is, hogy a nemzetközi ifjúsági tanács egyik szervezőjeként várt ISM-támogatásból – a többi résztvevővel ellentétben – érdekes módon kiszorultak a diákparlamenti események után. Egyébként az OKÉ eddigi fennállása óta nem kapott állami támogatást, mind ez idáig kölcsönökből finanszírozták a működésüket. Jelenleg a társadalom anyagi támogatását próbálják megnyerni, és szponzorokkal is folytatnak tárgyalásokat.
A diákszervezet a sajtóban a konfliktusról megjelent vagy éppen várt, de meg nem jelent híranyagokat is sérelmezi. Mint mondják, ha nem tudnak eredményt elérni, akár Strasbourgig is készek elmenni.
A kormány stílusát tapasztalva Kuruczlaki Anikó elmondta: "Azt látom, hogy ha valamilyen kezdeményezést a minisztérium jónak tart, azt szeretnék lenyomni, hogy majd az ő ötletükként előhozakodjanak vele." (HETEK)
Tökfejek, boszorkányok, szellemek és csontvázak: honnan ered a Halloween valójában?
Több ezer éves hagyományokból épül fel a pogány szelleműző ünnep »
‘56 egy párizsi gyermek szemével
Külföldön is hatalmas izgalommal követték az akkori eseményeket »
Újév, rettenetes napok és a bűnbánat ereje
A rós hásánát követő időszak a önvizsgálat, bűnbánat, bűnvallás és a megtérés ideje »