Az alábbi cikkben az újságírás alapvető etikai normái szerint szerettük volna megszólaltatni magát az érintettet, Lovas Istvánt, valamint a publicisztikáinak, illetve jegyzeteinek teret adó Demokrata cím? lap és a Vasárnapi Újság cím? rádióműsor főszerkesztőit is. Mivel egyikük sem válaszolt írásban elküldött kérdéseinkre, ezek híján készült el az írás.
1962-ben "két rendbeli erőszakos nemi közösülés bűntettében mint bűnsegédet, egy rendbeli lopott kulcs használatával, tolvajszövetségben elkövetett lopás bűntettében, egy rendbeli tiltott határátlépés bűntettének kísérletében és egy rendbeli orgazdaság bűntetté-ben" bűnösnek mondta ki és letöltendő szabadságvesztésre ítélte Lovas Istvánt a Pesti Központi Kerületi Bíróság, valamint a Budapesti Fővárosi Bíróság – közli a sorozat első részében Kenedi János történész.
Lovas 1976-ban elhagyta Magyarországot. 1985-ben há-zasságot kötött, a házasságból két kislány született. A házasság 1988-ban felbomlott. Fencsik Gábor, az ÉS munkatársa felkutatta a válás nyomán Los Angelesben indított perek jegyzőkönyveit, melyekből többek között kiderül, hogy a feleség 1989. június 2-án keltezett beadványában eskü alatt kijelentette: Lovas "megfenyegetett, hogy megöl a gyermekemmel együtt (...) megvert és megerőszakolt a gyerekeim szeme láttára".
A bíróság helyt adott a feleség keresetének, és további rendelkezésig megtiltotta Lovasnak, hogy a feleségével vagy a gyermekeivel "kapcsolatba lépjen, molesztálja őket, rájuk támadjon, megfenyegesse, megerőszakolja, ütlegelje, telefonhívással vagy más módon megzavarja a nyugalmukat". A válóperben a feleségnek ítélték a gyermekeket, Lovast pedig gyermektartás fizetésére kötelezték. Lovas ennek nem tett eleget, ezért a kaliforniai bíróság elfogatóparancsot adott ki ellene.
Az ÉS cikkírója szerint Lovas István az elmarasztaló ítéletek elől tért vissza Magyarországra 1990-ben.
Kenedi János írása elején megindokolja, miért hozott nyilvánosságra több évtizeddel ezelőtti eseményeket: "Lovas közszereplő. Az amerikai adófizetők pénzéből fönntartott Szabad Európa Rádió szerkesztőjeként közfeladatot látott el a 80-as évek második felétől. De közszereplő volt az elmúlt évtized Magyarországán is. A Boross-kormány idején a teljes elnöki jogkörrel felruházott Magyar Rádió-alelnök, Csúcs László hivatalos tanácsadója volt, majd a Magyar Rádió Rt. kuratóriumi tagja a Horn-kormány alatt, az Orbán-korszakban pedig az MTV-hírigazgató Csermely Péter tanácsadója. Amellett, hogy a jövendő újságíróit szelektálja az MTV Újságíró Akadémiáján, írása kötelező "érveléstechnikai" tananyag a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen. Lovas publicista, heti rendszeres cikkírója a közszolgálati rádió Vasárnapi Újság cím? műsorának, napi munkatársa a Magyar Nemzet cím? kormánylapnak."
Lapunk írásos megkeresésére sem Lovas István, sem Lakatos Pál, a Vasárnapi Újság főszerkesztője, sem Bencsik András, a Demokrata főszerkesztője nem reagált. Seszták Ágnes, a Demokrata főszerkesztő-helyettese a lap legfrissebb számában mindössze egy mellékmondatban utal az ÉS cikkére, amely szerinte nem más, mint "Kenedi János turkálásai Lovas István magánéleti ügyeiben".
Mivel mind a Demokrata, mind a Vasárnapi Újság nyíltan vállalja a MIÉP és eszmerendszerének propagálását, kíváncsiak voltunk a párt álláspontjára is. Győri Béla, a MIÉP szóvivője nem volt hajlandó állást foglalni: "Semmilyen formában nem vagyok hajlandó foglalkozni az üggyel. Sem pro, sem kontra. Ne tessék újabb kérdéseket feltenni, nekem más a dolgom, a MIÉP-nek is más a dolga, nem foglalkozunk az üggyel"– mondta Győri a Heteknek.
Kovács Zoltán, az Élet és Irodalom főszerkesztője lapunknak elmondta: azért döntött a cikk közlése mellett, mert Lovas nem egyszer? újságíró, hanem a jobboldali médiapolitika emblematikus figurája, korábbi közhivatali megbízatása folytán közszereplő, és a múlt rendszer üldöztetésére alapított mítosz veszi körül. "A sokat méltatott »puha«, szalonképes diktatúra politikai üldözöttje. A »gulyás-kommunizmus« etalonnak számító rabja" – határozza meg Lovas politikai státusát a Fekete Lexikon. A szerző, Kubinyi Ferenc külön hangsúlyozza, hogy 1964-ben "A Népköztársaság megdöntésére irányuló szervezkedés vádjával állították bíróság elé (...) és a jogvégzettség nélküli Guidi Béla tanácsvezető bíró 3 év és hat hónapi szabadságvesztésre ítélte."
"A róla szóló publikációk legtöbbje fölemlíti ezt az üldöztetést – mondta Kovács –, de egy sem tesz említést köztörvényes ügyeiről, neki pedig már régen lehetősége lett volna ezeket föltárni. A föltárás helyett azonban összemosás folyik." Kovács szerint múltbeli, elévült ügyek egy esetben hozhatók elő: ha az érintett maga hozza fel őket. Ilyenkor viszont indokoltnak látszik a mítosz és a valóság szétválasztása.
2001. 05. 26. (V/21)
