Korábban a két párt közötti közeledés elsősorban az MSZP relatív gyengülésének, és nem a Fidesz erősödésének volt a következménye. Az MSZP támogatottsága 2001 áprilisában két év óta először csökkent 24 százalékpont alá. Az MSZP szavazótáborának elkötelezettségét ismerve, várható volt, hogy ennél mélyebbre a szocialista párt támogatottsága már nem fog csökkenni. Az MSZP kizárólag az úgynevezett pártot választó biztos szavazók felmérésnél vezet 3 százalékkal. (Lásd a felső ábrát.)
Most az MSZP gyengülése nem is folytatódott tovább, ellenben a Fidesz határozottan megindult "felfelé". Áprilishoz képest tehát a szocialisták is növelni tudták támogatottságukat, mindazonáltal a Fidesz még nagyobbat lépett előre. A vezető kormánypártra szavazók aránya 1999 augusztusa óta a 17–23 százalék közötti sávban ingadozott. A Fidesznek hosszú idő óta most először sikerült kitörnie ebből a sávból.
A két nagy párt a bizonytalanok arányának csökkenése által gyarapodott, de úgy tűnik, a kisebb pártoknak egyáltalán nem sikerült ebből a táborból növelniük támogatottságukat. Semmilyen jel sem mutat arra, hogy a bizonytalan szavazók a kisebb pártok "tartalékseregeként" szolgálnának.
Ha csökken a politikai bizonytalanság a szavazók körében, ez kizárólag csak a két nagy párt támogatottságában okoz változást, a kisebb pártok támogató tábora gyakorlatilag egyáltalán nem gyarapszik a bizonytalanok arányának csökkenésével párhuzamosan. Ennek a jelenségnek jól megragadható okai vannak. A bizonytalan szavazók többsége a politika iránt kevésbé érdeklődő, politikailag kevésbé tájékozott rétegekből kerül ki. Ezen rétegek számára pedig a kis pártok szinte alig "láthatóak" a két nagy párt "árnyékában".
A pártot választók, azaz valamelyik pártot megnevezők körében az MSZP-t támogatók aránya 2001 májusában 41 százalék volt. Ez az arány áprilisban még 43 százalék, márciusban 44 százalék, februárban pedig 46 százalék volt.
A pártot választók között a Fidesz-szavazók aránya május elején ugyancsak 41 százalék, áprilisban ellenben csak 40 százalék, márciusban 39 százalék, februárban pedig 38 százalék volt. (Előtte egy hónappal ez az adat 35 százalék, még egy hónappal korábban pedig csak 33 százalék volt.)
Az MSZP esetében tehát határozottan romló, a Fidesz esetében pedig egyértelmű, és igen jelentős mérték? javuló tendenciát regisztráltak a pártot választók körében.
A pártot választók között a Fidesz gyorsabb ütemben zárkózott fel az MSZP-hez, illetve nagyobb hátrányt "dolgozott le", mint a teljes népesség körében. Ebből a tényből nagy valószínűséggel következik az a megállapítás, hogy a korábbi pártválasztásukban bizonytalanok köréből a Fidesz az utóbbi néhány hónapban nagyobb számú szavazót tudott a saját oldalára állítani, mint az MSZP.
Még az áprilisi adatokból látható, hogy a Fidesz a negyvenes korosztály körében népszerű, míg az MSZP inkább a negyven év felettiek körében. A Fidesz népszerűség-növekedéséhez hozzájárulhatott, hogy Orbán Viktor "munkaindexe" az év elejétől (Torgyán József vesszőfutásától kezdve – a szerk.), de főleg februártól töretlenül javul. Május elején a megkérdezettek 55 százaléka szerint a miniszterelnök inkább jól végzi a munkáját, és csak 36 százalékuk szerint tevékenykedik inkább rosszul. (Pontos adatatok a
http://www.gallup.hu oldalon)
Orbán Viktor mint miniszterelnök inkább jól vagy inkább rosszul végzi a feladatát?
2001. 05. 19. (V/20)
