hetilap

Pintér Sándor belügyminiszer. Cáfolják a megfigyelést Fotó: V. Sz.

Orbán Viktornak sürgősen választ kell adnia arra, hogy a népszámlálás során kérdező-biztosként kiknél jártak titkosrendőrök, hogy a megfigyeltek között volt-e ellenzéki politikus, továbbá arra, hogy milyen törvényi felhatalmazás alapján végezték a Köztársasági Őrezred tagjai a felméréseket – szólította fel a miniszterelnököt Demszky Gábor, az SZDSZ elnöke és Fodor Gábor ügyvivő. 

Az ellenzéki politikusok szerint "elképesztő botrány, hogy titkosrendőrök gyűjtöttek adatokat" a népszámlálás során, ezért levélben fordultak a miniszterelnökhöz, mivel álláspontjuk szerint a Fidesz a kormányba és a népszámlálás intézményébe vetett bizalmat játszotta el. Kóródi Mária, az SZDSZ frakcióvezető-helyettese pedig – a lapunknak eljuttatott kommüniké szerint – a belügyminiszter, az országos rendőrfőkapitány, a köztársasági őrezred parancsnoka és a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) elnöke bizottsági meghallgatását kezdeményezi az Országgyűlés önkormányzati bizottsága elnökénél. A képviselő asszony azt is javasolja, hogy a bizottság szerezze be Majtényi László adatvédelmi biztos szakvéleményét. 

A Belügyminisztérium hivatalos álláspontja szerint ezekben a körzetekben a kérdőívek kitöltését kizárólag azért végezték a BM és az ORFK Köztársasági Őrezredének munkatársai, hogy a védett vezetők otthonába csak megbízható személyek léphessenek be, a számlálókörzetek felszabdalása pedig amúgy is szokatlan lenne a népszámlálások gyakorlatában. A BM állítja: a kormányőrök nem végeztek titkos adatgyűjtést, és nem készítettek semmiféle környezettanulmányt. (Az őrezred tagjai egyébként 16 körzetben 1485 lakás és 2996 személy adatait összesítették.)

Valenta László, a belügyminiszter kabinetfőnöke arról tájékoztatta lapunkat, hogy a rendőrségről szóló törvény azokra a kollégáikra, akik mint számlálóbiztosok jelentek meg, nem vonatkozik, mivel ők nem rendőrként ténykedtek. Tudomásuk van továbbá arról, hogy mintegy húsz újságíró is részt vett a népszámlálásban, akikkel kapcsolatban senki nem kérdezi meg, hogy a sajtótörvény alapján fennáll-e összeférhetetlenség vagy sem. Elmondása szerint a népszámlálás komoly indulatokat váltott ki, melyek kezdetben adatvédelmi köntösben jelentek meg, és melyeknek köszönhetően módosításra is került a népszámlálásról szóló törvény. A fegyveres állományú kérdezőbiztosok inkognitójáról szólva két magyarázattal szolgált: a rendőrökkel szemben az állampolgár más magatartást köteles tanúsítani, mint egy számlálóbiztossal szemben, másrészt pontosan azok a polgárok lehettek nyugodtak, akiknek a lakásában ellenőrzött, sokszorosan megbízhatónak ítélt kollégák voltak kérdezni.

Keleti György, az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságának szocialista elnöke az állampolgárok tudatos megtévesztésének tartja, hogy a Köztársasági Őrezred tisztjei inkognitóban jelentek meg a civil lakosságnál. Mint a Heteknek elmondta: ilyen esetben arra hivatkozni, hogy "amit a törvény nem tilt, azt szabad", az átverés folytatása, ugyanis ez az állampolgárokra igaz, de az államigazgatás különböző szerveire abszolút nem. A rendőrségnek például csak a számára megszabott feladatokat van joga ellátni, tehát amit törvény nem utal a hatáskörébe, abban nem vehet részt. "Ha pedig igaz, amit Orbán Péter országos rendőrfőkapitány állít, hogy nem a rendőrségtől kell félni az embereknek, mert a rendőrök úgyis tudnak mindenkiről mindent (kivéve a vallási hovatartozásukat), akkor nagy baj van" – összegezte véleményét Keleti. (Orbán Péter országos rendőrfőkapitány egy sajtónyilatkozatában kifejtette: nem történt törvénysértés, mivel a rendőrségi nyilvántartások – a vallás kivételével – tartalmazzák a kérdőíveken szereplő adatokat. "Javaslom mindenkinek, hogy ne a rendőröktől, hanem a bűnözőktől féltse az adatait is, meg a vagyonát is" – tette hozzá Orbán. – a szerk.)

A Nyilvánosság Klub "Az akció neve: népszámlálás" címmel tette közzé álláspontját. "Egyetlen civil sem legyinthet ezúttal, mert titkosszolgálati módszerrel a civil társadalmat támadták meg. A kötelező népszámlálásra álcázottan beosztott rendőrtisztek polgári otthonokban néztek körül, a magánéletet tanulmányozták, az egyének vagyontárgyait és privát szokásait figyelték meg. (…) A közbizalmat rendítették meg, az alkotmányos demokrácia fundamentumát. A Nyilvánosság Klub szerint jóvátehetetlenül" – áll a közleményben. 

Kenedi János, a Nyilvánosság Klub ügyvivője példátlan cinizmusnak tartja Pintér Sándor belügyminiszter azon érvelését, hogy "amit nem tilos, azt szabad", és állítása szerint egy normál nyugati demokráciában egy ilyen ügy kirobbanása automatikusan lemondásra készteti a kormányt. Kenedi úgy véli, hogy az eset kapcsán az alapvető alkotmányossági elvek mellett sérült a nemzetbiztonsági törvény, a rendőrségi törvény és az adatvédelmi törvény is. Szerinte sikerült egy talán nem tudatos megfélemlítés, melynek egyik közvetett célja például a közvélemény-kutatások befolyásolása volt.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek