Surján László, a Fidesz vezérszónoka a törvénymódosítást előkészítő parlamenti beszédében az 1997-es gyermekvédelmi törvényt alapvetően jó törvénynek nevezte, amelynek – mint mondta – "még jobbá tétele most a közös feladat". Felhívta a figyelmet arra, hogy a módosítvány szerint "szülői kötelezettséggé válik a gyermek egészséges felnevelése." Mint kifejtette, ebbe beletartozik a gyermek egészséges testi-lelki, anyagi és szellemi jóléthez való joga, amely sérülhet akkor, ha a szülők életvitele "lelkileg károsítja a gyermeket". Surján László a Heteknek kifejtette: "Ez jelentheti a családon belüli erőszak problémáinak a nagyobb mérték? kezelését, de az én megközelítésemben a gyermeknek nem csupán szülőkhöz, hanem »normális szülőkhöz« van joga. A gyermekvédelemnek ezért ide is érdemes lenne kiterjednie." Arra a kérdésünkre, hogy lehet-e szó lelkileg károsító életvitelről akkor, ha egy új vallási felekezetet választ a szülő, a politikus elmondta: "Alapesetben a szülőnek joga van a gyermekét abban a hitben nevelni, amiben ő van. Izgalmasabb kérdés az, hogy ha a szülő hitet vált, akkor mi a teendő, de én nem gondolnám, hogy ezen törvény keretében ezt a problémakört érdemes megfogni. Nem lenne helyes egy amúgy is nehéz vallásszabadságról szóló törvény gondjait beemelni egy gyermekvédelmi törvénybe." Surján László ezzel cáfolta azt a vélekedést, hogy a meghiúsult egyháztörvény-módosítás után a gyermekvédelmi törvénymódosítások "vizein beevezve" szeretné kiterjeszteni befolyását a gyermekek vallásos nevelése és a "szektáktól" való megóvása érdekében.
Harrach Péter szociális és családügyi miniszternek 107 módosító paragrafusból álló beterjesztését a kormánypártok egyhangú támogatásukról biztosították. Lezsák Sándor (MDF) felszólalásában külön üdvözölte, hogy
a módosítások "keresztény szellemiséggel" itatnák át az MSZP-kormányzás ideje alatt megalkotott és azóta jól bevált gyermekvédelmi törvényt, Béki Gabriella, a szabaddemokraták vezérszónoka pedig éppen a "kereszténydemokrata szellemiség" megjelenése miatt fogalmazta meg fenntartásait.
A módosítás szerint a nevelőszülő feladata lenne a gyermek vallásoktatásban való részesítése. "A nevelőszülő elősegíti a gyermek vallási vagy lelkiismereti meggyőződésének szabad megválasztását, kinyilvánítását, gyakorlását, hit- és vallásoktatásban való részvételét" – fogalmaz a javaslat. További vitás pontnak bizonyult egy új testület, a Család és Gyermekvédelmi Tanács intézményeinek a felállítása, mely a szabaddemokrata Béki Gabriella szerint a régi szervezet megjelenése új név alatt. "A régi szakmai kollégiumnak szó szerint ugyanaz a feladata, mint amit most tanácsnak hívnak. Ilyenkor él bennünk a gyanú: az átkeresztelésre azért van szükség, hogy a régi embereket lapátra lehessen tenni és újakat, nekik szimpatikusabbakat lehessen beültetni" – mondta lapunknak a képviselő asszony.
Szabó Sándorné szocialista képviselő hozzászólása szerint a Fidesz-kormányzat megváltoztatta a törvény "lelkét", ugyanis a törvény egyik alapvető célja 1997-ben az volt, hogy anyagi okokból egy gyermeket se kelljen megfosztani a családjától. "A kormány a kétéves költségvetéssel megcsonkította a törvényt, mert kivette belőle az általunk 1997-ben behelyezett rendszeres gyermekvédelmi támogatást. Ezt átkeresztelte kiegészítő családi pótlékra, behelyezte a költségvetésbe, és úgy csinált, mintha új ellátást hozott volna a rendszerbe" – mondta a Heteknek a képviselő asszony. Egyébként a bruttó nemzeti össztermékből a Fidesz-kormány családtámogatási aránya nem változott, vagyis most is annyi, mint a kormányzati ciklus elején – 2,3 százalék – csupán a kedvezményezettek lettek átcsoportosítva. "Ezért szemfényvesztés a családtámogatás növekedéséről beszélni" – jelentette ki a képviselő asszony. A vita ősszel folytatódik.
2001. 06. 16. (V/24)
