hetilap

A Magyar Köztársaság Alkotmányának 70/A §-a kimondja: a törvény szigorúan bünteti az állampolgárok hátrányos megkülönböztetését faj, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerint. A konferencia szinte mindegyik hozzászólója egyetértett abban, hogy a felsorolásból hiányzik az életkor szerinti megkülönböztetés elítélése, valamint az is kiderült a hozzászólásokból, hogy a gyakorlat általában nem követi a törvényt, és a törvény által ígért büntetés sem foganatosítható. Mivel a bíróság előtt panasszal élő alperes nem hivatkozhat az alkotmányra, szükséges egy jogszabály, amely áthidalja a jogi űrt az alkotmány és a konkrét eset között, amelyre a sértett fél hivatkozhat a bíróságon. A helyzet rendezésére mind az MSZP, mind az SZDSZ benyújtott egy-egy antidisz-kriminációs törvényjavaslatot: a szocialisták részéről Kósáné Kovács Magda és Szili Katalin, a szabaddemokraták részéről Kóródi Mária és Hack Péter voltak a javaslat előkészítői. Hasonló törvény egyébként az európai országokban már létezik, sőt Romániában is előkészületben van. A két javaslat bizonyos pontokon eltér, de megegyezik egy független bizottság, az Egyenlő Bánásmód Bizottság felállításának szükségességében. "Nemzetközi szinten az általános szabályozás felé észlelhető elmozdulás" – mondta el Kardos Gábor, az ELTE Nemzetközi Jogi Tanszékének docense. A parlamenti bizottság mégsem szavazta meg a törvényjavaslatot, amit a kormány részéről jelenlévő Szemkeő Judit azzal indokolt, hogy csupán a munka világára korlátozódnak a javaslatok. Az MSZP és az SZDSZ javaslatainak előkészítői ezt cáfolták, álláspontjuk szerint a javaslatokat egyszerűen nem olvasták végig. 

Az esélyegyenlőségi törvény parlamenti vitáját követő előadások középpontjában elsősorban a nők helyzete állt. Kósáné Kovács Magda felszólalásában hozzátette: emellett a vallási alapon történő megkülönböztetés az, ami Magyarországon egyre elterjedtebb. A címben feltett kérdésre a politikus asszony válasza egyébként a következő: lehetne Magyarországon esélytörvényt alkotni. A konferencia több oldalról közelítette meg a nők esélyeinek javítását a társadalom különféle területein. Az első részben a törvényjavaslatok oldaláról, a másodikban a munkajog terén, a harmadikban a médiában betöltött szerepük alapján, az utolsóban pedig a törvény lehetőségeinek oldaláról. 

A mindenki számára jól követhető média világa rendkívül alkalmasnak bizonyult a nők társadalomban betöltött szerepének demonstrálására. "A mai magyar média nem nőnek való, de férfinak sem, egyáltalán embernek nem való" – jellemezte a média belviszonyait Réz András filmesztéta, aki szerint a nők azért jól tennék, ha összeszednék magukat, hogy a helyzetüket előremozdítsák. "A közszolgálatban dolgozók munkáját a mindenkori parlamenti felállás határozza meg, de a kereskedelmi tévében dolgozni szintén méltóságvesztéssel jár. Ott ugyanis a nézőszámot szolgálják, ami markánsan különbözik a néző szolgálatától" – magyarázta a filmesztéta. Felszólalását Szegvári Katalin és Albert Györgyi előadásai követték. Mindketten egyetértettek abban, hogy a nők belekényszerültek egy sematikus szerepbe, amelyet a "fantáziátlan német modell" mintájára alakított ki a magyar média. A nyugati mintától eltérően a nők valamiféle hostess szerepet töltenek be férfi kollégáik mellett, tekintet nélkül a képzettségükre. A demonstrálásként bemutatott részletek különböző tévécsatornák műsoraiból voltak hivatottak alátámasztani Albert Györgyi rendkívül gyakorlatiasan megközelített álláspontját, miszerint nők nem vehetnek részt fajsúlyos, konfrontatív műsorokban. "Valamiért valakiknek előnyösebb a buta nő megközelítés, ami egyértelműen tetten érhető a műsorpolitikában. És a nők ezt eltűrik" – zárta szavait a riporternő. 

Szegvári Katalin a reklámokat elemezte hasonló szempontból, és arra a megállapításra jutott, hogy "harminc felett a nők már nem számítanak célcsoportnak" – jóllehet az életkorral kapcsolatos diszkrimináció nem csak a nőket érinti. "Öregedő társadalomban élünk, mégis egyre fiatalabb korban írják le az embert" – hangzott az öszszegzés.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek