Kormánypárti oldalról elégedettséggel nyugtázták, hogy a Magyar Rádió Közalapítvány kuratóriuma tizenkilenc-hat arányban támogatta Kondort, és így a követekző négy évre megoldódott az elnöklet kérdése. Orbán Viktor miniszterelnök "személyes veszteségnek" könyvelte el, hogy az elnök asszonnyal ezentúl már nem találkozhat szerda reggeli interjúi során, akit kritikusai korábban épp ezen interjúk miatt titulálták "mikrofonállványnak". A Magyar Rádió élére történt kinevezése óta azonban általános a várakozó álláspont, és a kiváncsiság, hogy a Vasárnapi Újsággal kapcsolatos ORTT bírálatokra hogyan reagál.
Kondor Katalin szakmai hozzáértését kevesen vitatják, hiszen több évtizedes rádiós múlttal rendelkezik. Mégis tíz hónappal ezelőtt a civil kurátorok nagy része ellene szavazott, mintegy tiltakozásul, hogy a vezetőség több pályázó közül csak őt jelölte ki, mint az elnöki poszt lehetséges várományosát. Közben lejárt a régi civil kurátorok mandátuma, az újonnan megválasztott 21 fős, társadalmi szervezetek jelöltjeiből létrejött testület pedig már másképp értékelte a helyzetet, és megszüntette a "fej nélküli" állapotot.
"Nagyon helyes, hogy van a rádiónak vezetője. Fontos, hogy egy jól gazdálkodó és hallgatott műsorszolgáltatóvá váljon" – nyilatkozta lapunknak Sasvári Szilárd, az Országgyűlés Kulturális- és Sajtóbizottságának fideszes elnöke, aki fontos jelzésnek tartja, hogy a szavazási arányban az elnök asszony komoly társadalmi támogatottsága jelenik meg. "Sokféle helyről jövő civil szervezetek közül huszonegyből tizenöten támogatták, ez azt jelenti, hogy értékelték a szakmai múltját és azt a programot, amit az elnök asszony elkészített" – mondta.
Pető Iván, a kulturális és sajtóbizottság SZDSZ-által delegált alelnöke lapunknak úgy fogalmazott, hogy a fenti győzelemmel egy úgynevezett "kiéheztetéses technika" sikeres alkalmazásának lehettünk tanúi, melynek során a döntéshozókat olyan helyzetbe hozták, hogy ne maradjon más alternatívájuk, mint a kormány akarata. "Itt is arra játszott a kormány, hogy ha a hozzá közel álló embert választják meg, akkor legyen elnök, ellenkező esetben azonban inkább ne legyen, pusztuljon az intézmény. Így a rádiót, mint az egyik legfontosabb tömegtájékoztatási eszközt – közel a választások előtt – sikerült megszerezniük. Bízzunk abban, hogy Kondor Katalin rácáfol az előzetes aggodalmakra, és a közszolgálati normákat képviseli" – tette hozzá Pető, aki szerint a fenti taktikát alkalmazza a kormány az EU-csatlakozás ügyében előterjesztett médiatörvény-módosítás esetében is. A közszolgálati rádióval kapcsolatosan Pető Iván szerint három fő kérdés merül fel: 1. nagyobb teret kap-e a jövőben a szélsőséges hangnem, 2. javul-e a rádió közszolgálati tevékenysége, vagy pedig a mindenkori kormány szócsövévé változik, 3. lesznek-e a valódi, ütköztetett véleményeket megjelenítő politikai műsorok, amelyekben az ellenzék is megszólalhat, vagy pedig a tájékoztatás csak felolvasott kormánypárti szövegekből áll? "Nem feltételezem, hogy Kondor Katalin ízlése szerint való a szélsőséges hangvétel, de itt határozott fellépésre lenne szükség" – mondta az alelnök.
Sasvári Szilárd kevésbé osztja az aggodalmakat, arra az ellenzéki felvetésre, hogy a közrádió a kormány PR-gépezetévé vált, csak ennyit mondott: "Ez a PR-dolog elég nagy butaság, erre nem is érdemes reagálni." Az ellenzék-kormánypárt szereplési arányára vonatkozó észrevételre pedig lapunknak azt válaszolta, hogy amit lehet, a rádió intézményrendszerén belül kell elintézni, ezen túl pedig az ORTT az illetékes szerv, amely konkrét méréseket végez a szereplési arányokat illetően.
2001. 06. 09. (V/23)
