A média olyannyira felkapta, hogy gömbvillám pusztíthatott a Somogy megyei Büssü község tehenészetében ez év június 29-én, hogy a közvélemény már tényként kezeli a feltételezést. Pedig a gömbvillám-teóriának – mint megtudtuk – igen kicsi a valószínűsége.
Kiskovács Gábor, az Országos Meteorológiai Szolgálat osztályvezetője lapunkat arról tájékoztatta, hogy az ominózus napon sem zivatart nem észleltek, sem villámcsapást nem mértek Büssüben, illetve annak közelében. Igaz, a mérésnél használatos, nagy érzékenység? villámdetektor "hagyományos", és nem gömbvillám mérésére készült.
A villámvédelem nemzetközi szinten elismert szakembere, a műegyetemen is tanító Horváth Tibor professzor valószínűnek tartja, hogy egyszer? magyarázat állhat a titokzatos történet mögött, és az is lehetséges, hogy ennek a villámhoz semmi köze. Megkeresésünkre azonban – ellenőrizhető tények hiányában – csak feltételezések megfogalmazására vállalkozott.
"Az állatorvos által megállapított szívizomgörcs, illetve a vérkeringés leállása az áramütés tipikus következménye. Ez például szabálytalan villanyszerelés következtében létrejött zárlat esetén is előfordulhat. A zárlat a leírt jelenségek mellett az istállón belül is létrehozhat olyan feszültségkülönbséget, amely az állatokra veszélyes, és attól függően hat, hogy a tehenek hogyan helyezkednek el az adott időpontban, illetve hogy milyen fémtestekkel érintkeznek. A legfőbb kifogásom azonban a gömbvillám-teóriával szemben az, hogy száz tehén elfektetéséhez száz gömbvillámra lett volna szükség, ez pedig elég képtelenül hangzik – mondta a professzor, aki az úgynevezett lépésfeszültség kialakulását csak akkor tartaná reális lehetőségnek, ha más időjárási viszonyok lettek volna. – A gömbvillám megjelenése mindig kapcsolódik valamilyen zivatarhoz, és az is gyanús, hogy a tehénen lévő lánc némely esetben – állítólag – égési sérülést okozott. Ilyet villám nem szokott előidézni."
A média felelősségét is felvetve a professzor emlékeztetett egy korábbi eseményre, amely az év elején nagy port vert fel az országban. Egy nyírségi erdőben valaki állítólag egy nagyfeszültség? vezetéken pihenő fácánra lőtt, melynek következtében halálos áramütést szenvedett. A média farkasként vetette rá magát a hírre, azt állítva, hogy a puskacső és a vezeték között olyan elektromos ívkisülés jött létre, melynek következtében az ártatlan vadász megégett, és az életével fizetett a fácánhúsért. Az egyik televíziós műsorban a vezeték üzemben tartójának felelősségét is felvetették, miközben a rendőrség az egymásnak ellentmondó tanúvallomásokból kiderítette, hogy kacsa az egész: se fácánról, se lövésről nincs szó, csupán egy magasba feldobott vezeték okozta a tragédiát. "Megjegyezném, hogy fácán soha nem ül az elektromos vezetékre" – mondta a professzor.
Horváth szerint egyébként "a gömbvillámok iránt való óriási érdeklődés, ami hazánkat jellemzi, a világ többi táján nem ilyen mérték?".
2001. 07. 21. (V/29)
